A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rácz István: Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban

FÜGGELÉK Az 1834. íebruár 24-én Hadházon kelt instancia A ki a Hajdú Kerület jelen állapotját és környülállásait voltaképpen esméri, lehetetlen, hogy azokat felette nagy aggodalom nélkül tekinthesse, abban most egy veszélyteli zűrzavar, rendetlenség, igazságtalanság, s mindezeknél fogva egy olly közönséges nyughatatlanság uralkodik, mely a belső tsendességet már ez ideig is felettébb megzavarta, a Publica Administratio minden ágaiba zsibbadást okozott, s minden szempillantásban kirohanó zendüléssel fenyeget. A Hajdú Kerületet tévő nép tömege három osztálybeli emberekből áll t. i. 1-ször Nemesekből, a kiknek nagyobb része a hajdú városokba másunnét költözött bé, s itt hajdú fundusokon lakván, azokból él. 2-szor Ugy nevezett hajdúkból, vagy is azon régi hajdú vitézek maradékiból, kik a hajdú földet katonai érdemekért, bizonyos kötelességek telyesitése mellett királyi adományképpen örökös jussal és szabadsággal nyerték. 3-szor Olyan nem nemes személyekből, a kik nem hajdú maradékok ugyan, de hajdú fundusokat birnak, vagy ha fekvő javaik nintsenek is, a hajdú városokon laknak, a hajdú városi terheket viselik (coloni et inquilini). Ezen kölömböző osztálybeli lakosok közül most egyik osztály sints sem sorsával, sem kormányával megegyezve. A nemesség - mely egyéb eránt egy talpalattnyit sem birván a hajdú városokon ugy mint nemes, semmi elsőséget a hajdúk s a nem nemesek felett nem követelhet - nem elégszik meg azon szerentséjével, mely szerént a hajdú szabad földön minden földes uri szolgálat, tized s kilentzed telyesitése, minden forspontozás és katonai szállás adás terhe nélkül, felette kevés adó s szolgálat mellett, mint itten birt tulajdonainak valóságos ura, szabadon és boldogul élhet, hanem némely aristocratiai bajoskodók által felbizgatva, egy a mai idők lelkével homlok egyenest ellenkező szükkeblüséggel, sőt elfordultsággal arra törekedik, hogy mindenféle kötelességeket és tartozásokat, melyek a hajdú fundusok birtokával öszve köttetve vágynak (a milyenek a hajdú birtokokon fekvő adófizetés, az adóval szoros kaptsolatban álló katonai tartások, a városi s eklésiai szolgálatok) magáról tökélletesen lerázzon, igy magát a leg nagyobb igazságtalansággal, sőt szemtelenséggel egy határtalan immunitásba tévén, az az előtt általa is viselt minden terheket hajdú és nem nemes társaira háríthassa. A kormányával vagy is tisztviselőivel pedig azért ezen nép osztály megelégedetlen, mivel az ő igazságtalan törekvéseit egész kiterjedésében nem pártolhatja, hanem egyszer-máskor - bár nem a szükséges hathatóssággal - őtet megtagadott kötelességei telyesitésére emlékezteti. Ezen csupa emlékeztetés, mint némi nemű meg sértése a nemesség által erőszakkal magához ragadott és 9 Déri Múzeum évkönyve 129