A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rettegi Istvánné: A szerepi „Nemes Communitas Protoccoluma” (Adatközlés)

hivatalos stílusában jól fogalmaztak, nagyon szépen írtak, valamennyien tanult művelt emberek. Több ízben találunk azonban gyakorlatlan kézre valló, fonetikusan és tagolatlanul írt bejegyzéseket, de jó fogalmazásban. Feltehetően a hadnagytól származnak. Az első oldaltól a hatodikig bezárólag statútumok találhatók. Ezek egyrésze annyira megfakult, hogy nehezen olvasható. Egyes sorokat, összefüggő szöveget később át is írtak más kézírással, más tintával, amiből nyilvánvaló, hogy a korábbi használat közben már elfakultak. 14-15 sor egyáltalán nem olvasható. A statútumok bekezdő sorainak, egyes feliratoknak, (pl. Mixta Sedes), eleinte a keltezésnek a kivételétől, magyar nyelvű a szöveg kezdettől fogva. A jogi kifejezések is magyar ragozásúak és összetételűek (vinculumul, candidáltatik, executiót rendeltünk, reversálisunk stb.). A statútumok bevezető szakasza megindokolja a helyi nemesi tanácsok felállításának szükségességét. „A dancsházai és szerepi nemesek eddig magok közül való elöljárók nélkül voltak, és most sincsennek olyan nagy számmal, hogy egy-egy különös nemesi Communitast tehessenek, és ugyanezért kívánják magukat az emiitett Bajomi nemes Communitassal egyben foglalni, és ugyanazon egy igazgatók igazgatása és rendtartása alatt lenni." Bihar vármegye a kívánságot teljesítette s az elöljárók választásáról, kötelességeikről, az ügyes-bajos dolgok törvényes elintézéséről „mind a bűnösök és rossztévők" megbüntetéséről határozott. A három helységnek mindenkor egy, mégpedig Bajomban lakozó főhadnagya, Szerepnek és Dancsházának egyegy második hadnagya legyen. A három helység nemes tanácsa 24 nemes személyből álljon. Ezekből 12 bajomi, hat szerepi, hat dancsházai. Főhadnagyságra a bajomi nemesség közül hármat, második hadnagyságra Szerep és Dancsháza nemesei közül az egész nemesi közösség harmat-hármat jelöljön és ezek közül egyet-egyet válasszon. A tanács többi tagjait szintén a nemesek közül választják. A megválasztottak közül a statútumok 6. pontja szerint a hivatalt a hadnagy 24 rénes forint, a tanácsbeliek 12 rénes forint, az alábbvaló hivatalbéliek (pl. tizedesek) hat rénes forint büntetés terhe alatt vállalni kötelesek, „ha igaz, helyes okot nem tudnak adni, amiért nem vállalják, és azt is иду, ha azokat aztán a Tanács helyesnek esméri." A hadnagynak kötelessége a megye és a maguk által „közjóra tett rendeléseknek megtartására való íölvigyázás", és a nemes Tanáccsal együtt „az igazságnak személyválogatás nélkül váló kiszolgáltatása". A tanácsbeliek tartoznak megjelenni a tanácsüléseken. „Helyes és az egész Tanács áltál helybenhagyandó ok nélkül" való meg nem jelenés esetében egy rénes forinttal büntették őket. Mind a hadnagynak, mind a tanácsnak szoros kötelessége „az eclézsiai íenyitéket és minden oda tartozó rendeléseket megtartani és megtartatni". A hadnagy a jövedelmekről a Nemes Tanácsnak ad számot. „Minthogy a Vármegyén való perlődés sokkal terhesebb, és sokaknak csak azért kell az igazságtól elmaradni, hogy a per folytatására költség nincsen" - a következőkben a perek tárgyalására, a fellebbezésre való utasítások vannak, majd a kimérhető büntetések. Pl.: 19. pont: „Aki az udvaron, uttszán és Istállóban pipázik, tüzel, lakodalmi és más alkalmatosságokkal a Helységben puskázik, 2 Rft, 20. a kilenc órán túl való kocsmázás büntetése egy Rft. 21. „a már csaknem szokásban ment átkozódások, teremtettőződések 2 Rítra büntetődnek, de hogyha valaki úgy káromkodik, hogy az a Vármegye áltál lejendő büntetést érdemlő, a Ttes Nemes Vármegyére tartozzon." 93