A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rettegi Istvánné: A szerepi „Nemes Communitas Protoccoluma” (Adatközlés)

Rettegi Istvánná A szerepi „Nemes Communitas Protocolluma" (Adatközlés) Szerep az ármentesítés előtt jellegzetes mocsári falu volt a Nagysárrét ingoványai közt kiemelkedő kis földdarabon. A „szárazfölddel" mindössze Sárrétudvari felé volt földút ja, egyébként csak csónakkal lehetett megközelíteni. A földút nagyon bizonytalan összeköttetés volt, hiszen kora tavasszal az olvadás, ősszel a hosszas esők miatt jóformán még száraz években is alig járható volt. Télen bizonytalanná tette az utazást a köd és a hófúvás. Szűcs Sándor szerint

1 Anonymus említi először „lutum Zerep", majd a Váradi Regestrum: „villa Szerep" néven. Anonymus szerint Tas és Szabolcs vezér eddig jöttek le a Hamvasér mellett, innen mentek Szeghalom alá, hogy a Körösön átmenvén Mén Marót ellen fordulhassanak. A lakosság szájhagyománya is a honfoglalás korára teszi Szerep alapítását. 1322-ben a Zovárd nemzetség ősi birtokaként említik, a XV. században a Zovárd nembeli Izsákai család birtoka, majd a Bersenyi családé. A XVI. század elején Bajoni Benedeké, akiről Pászthóiné Bajoni Zsófiára szállt. Szapolyai elkobozta, s mint fejedelmi birtokkal Báthory Gábor úgy rendelkezett, hogy jövedelme Lónyai Farkas bajomi várkapitányé legyen. A falu élete ettől fogva szorosabban összefügg a bajomi várral. A XVIII. század közepén a falu elhagyta eddigi helyét az árvizek pusztításai miatt. Ekkor költözött a lakosság mostani területére. Az elhagyott faluhely: Pusztafalu néven szerepel, s lassan a helyét is betakarta a föld. Árpád kori életének feltárásához az utóbbi években fogott hozzá a Déri Múzeum. A tárgyalandó időszakban a falu tehát új helyén van már, s ha valamennyire védettebb is a vizektől, még mindig nehezen megközelíthető. Ez rányomta bélyegét a lakosság mindennapi életére is. A püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeumban őrizzük a szerepi nemesi communitas protocollumát

2 az 1787-ik évtől 1848. márciusáig, tehát különállása teljes idejére vonatkozóan. Címlapja: I. N. D. A SZEREPI NEMES COMMUNITAS PROTOCOLUMA Mely is készíttetett Nzs Mile Péter és Mile György uraimék hadnagyságokban 1787-dik Esztendőben. Az egész 64 összefűzött lapból áll. A 41. és 42. oldalak szélei csonkák, a 121-től 129-ig terjedők hiányoznak. A hiányzó rész előtti utolsó bejegyzés 1842. dec. 18-án, az utána következő első 1844. február 3-án kelt. A köztük levő időről adatunk nincs. A 138. oldal után még nyolc számozatlan lap van. 1 Szűcs Sándor: Történeti adatok a Nagysárrét községeiről. (Kézirat, Püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeum.) 2 Leltári száma: 64. 240. 1. 91