A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Dák leletek biharkeresztes-toldi útfélről

24. Dák csésze töredéke. Feketére égett, kis peremrész. Ltsz.: 71.66.10. 25. Edénytöredék. Sárgásbarna színű fazék fenék- és oldaltöredéke. Ltsz.: 71.66.11. A bemutatott leletek - a kemence, lakógödrök, a túlnyomórészt töredékes kerámiaanyag - dák településre engednek következtetni, az 1967 májusában előkerült, 14 darabból álló edénylelettel kapcsolatban Mesterházy K. felvetette a kultikus vonatkozás lehetőségét.

7 A szarmata edénytöredékek a dák-szarmata együttélés időszakára utalnak; csekély számuk megengedi annak feltételezését, hogy a telepet a jazigok térhódítása után rövidesen felhagyták. Felvethető továbbá az is, hogy a telep viszonylag rövid ideig állott fenn. Mindenesetre az ismertetett leletek alapján arra gondolhatunk, hogy a biharkeresztes-toldi útfélen kimutatható telep aligha lehetett számottevő, s messze elmaradt a közeli Ártánd-Nagyfarkasdomb dák-szarmata telepétől, amelyen a III. század első harmadára datáló alakos terra sigilláták kerültek elő.

8 Az Alföldről, ill. a Tiszántúlról ismert dák emlékanyaggal korábban Párducz M., újabban pedig St. Foltiny foglalkozott részletesen." Párducz M. 1956ban közzétett térképe (amelyet St. Foltiny 1966-ban publikált dolgozata is követ) szerint az Alföld dák leletei a Maros és Tisza találkozása körzetében, valamint a Körös alsó folyása mentén sűrűsödnek (6. rajz). Az itt feltüntetett debreceni lelőhelyhez most újabb Hajdú-Bihar megyei dák leletek lelőhelyeit il7 Mesterházy K., i. m. 64. 8 Ld. fentebb: 3. jegyzet. - Gábler D., Arch. Ért. 95 (1968). 9 Ld. fentebb: 4. jegyzet. 84