A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1968–1970. évi munkájáról

Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény Igazgató: dr. Bencsik János néprajzos muzeológus (október l-ig tiszteletdíjas részfoglalkozású, ettől kezdve szerződéses). Muzeológusok: Németh Elek néprajzos (szeptember l-ig), Módyné Nepper Ibolya régész (október 1-től kezdődően). Nyakas Miklós helytörténész (november 1-től kezdődően). Restaurátor: Nagy Sándor (október 1-től kezdődően). Fényképész: Ecsedi Gábor (nem a múzeumi szervezet által díjazott szerződéses, részfoglalkozású). Adminisztrátor: Sáfrány József (szeptember 1-től kezdődően szerződéses, részfoglalkozású). Raktárkezelő: Kiss András (szerződéses részfoglalkozású). Tekintve, hogy a teljes átépítés alatt álló múzeumnak kiállításai 1970-ben nem voltak, teremőrei sem voltak, mindössze egy hivatalsegéd-takarító dolgozott még a felsoroltakon kívül a múzeumban. Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló Igazgató: dr. Juhász Imre helytörténész muzeológus (szerződéses részfoglalkozású). Raktári kezelő: Tassi Miklós (szerződéses, részfoglalkozású). Rajtuk kívül a múzeumban egész év folyamán még egy részfoglalkozású takarítóteremőr is dolgozott. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága figyelemmel kísérte az alábbi hatáskörébe nem tartozó helyi gyűjtemények életének alakulását is: 1. Karács Ferenc Iskolamúzeum, Püspökladány. Vezetője: Rettegi Istvánné. 2. Enyedi József magángyűjteménye, Hajdúhadház. 3. A Községi Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteménye, Balmazújváros. Vezetője: Felhősi Sándor. 4. A Községi Tanács Helytörténeti Gyűjteménye, Kornádi (nagyrészt felszámolva, anyaga behozva a Déri Múzeumba). 5. Bihari Múzeum szervezés, Berettyóújfalu. 1970-ben több nagyjelentőségű esemény irányította a figyelmet múzeumainkra. Elsőként talán a hortobágyi Pásztormúzeum új állandó kiállítása elkészítését (Múzeumok Központi Igazgatósága Kiállításrendező Osztálya) említhetjük. Előtérbe került a hálózatfejlesztés, amelynek során elsőnek a Hajdúsági Múzeum személyi állományát fejlesztettük olyan szintre, hogy alkalmas az előtte álló feladatok megoldására, hogy betölthesse feladatát Hajdúböszörmény és a környék, sőt távolabbi területek művelődési életében is. Nagy érdeklődést keltett együttes tájkutatási tudományos ülést rendeztünk a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetével (szeptember 20., anyagát ki fogjuk adni). Hasonlóan sikeres volt miskolci bemutatkozásunk a Múzeumi Hónap megnyitásaként egy tudományos ülés keretében (október 7., anyagát a Miskolci Herman Ottó Múzeum kiadja). De eredményes volt a Miskolci Herman Ottó Múzeum bemutatkozása is, ugyancsak egy tudományos ülés keretében, nálunk (október 19., az ülés anyagát a Múzeumi Kurírban közreadjuk). Országos visszhangot váltott ki a Múzeumi Hónap keretében (október 4.) Hajdúnánáson megrendezett Móricz Pál centenáris ünnepségünk, amit az is hangsúlyossá tett, hogy megjelentettük Móricz Pál írásainak egy kis válogatott kötetét A boglyakemence mellől címmel. A debreceni Virágkarneválhoz kapcsolódva múzeumunk rendezte meg az Urbanizálódás és virágkultusz című kétna47* 739