A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektralanalytische Untersuchungen an scythischen Bronzegegenständen

Jelenleg a természettudományos műveltségű, főleg iparban dolgozó szakemberek a saját munkájuk mellett, a kulturális kérdések iránti szeretetből foglalkoznak a múzeumi anyag vizsgálatával, és segítenek bennünket a történelmi múlt emlékeinek minél eredményesebb megismerésében. Csak ilyen segítséggel tudjuk átfogóbban és mélyebben megismerni, élővé és beszédessé tenni a múzeumokban őrzött régészeti emlékeinket. Mindaddig, míg a tisztán rézből készült tárgyakat, eszközöket földrajzilag nem tudjuk megnyugtató módon besorolni arra a helyre, ahonnan származtak, vagy ahonnan a nyersanyagot a feldolgozás, megmunkálás helyére szállították, addig a több komponensű, tehát ötvözött réz tárgyainkat sem tudjuk megnyugtatóan származás szerint kategorizálni. Feldolgozásunk az eddig megjelent munkáktól eltérő, más jellegű. Természetesen hasznos lenne a tárgyak nyersanyagforrásának vagy származási helyének megállapítása. Annyi vizsgálatra nincs lehetőségünk, hogy ezt a kérdést, az eddig megjelent munkák ismerete mellett elfogadható módon tudjuk tisztázni. E kérdéssel kapcsolatban minden rokon-jellegű vizsgálati eredmény az úgynevezett alaptémához fűződik, eredményt a nálunk rendelkezésre álló anyaggal is tudunk felmutatni. Egy bronz leletegyüttes most közreadott vizsgálati eredményeivel szeretnénk tehát bővíteni az eddig megjelent, hasonló témakörű tanulmányok számát. Erre kínálkozott lehetőség azzal, hogy Ártándon, évek kihagyásával ugyan, de azonos helyről, azonos korú tárgyak kerültek elő. A leletek gazdagsága még olyan gondolatot is táplált bennünk, hogy nem fejedelmi sírra bukkantak-e a kavicsbánya megnyitásával. Annyi feltétlenül biztos, hogy gazdag temetkezési hely, mert a szkíta-kor társadalmi tagozódását, az emberek „foglalkozását", az anyagi ellátottságát tekintve, nehezen képzelhető el, hogy mindennapi embernek legyen aranypánttal ékesített fejdísze - mely a korona őse is lehet -, aranygyűrűvel díszített botja - a jogar elődje talán -, sok aranyrozettával díszített ismeretlen ruhadarabja; nagy arany gyöngyökből nyakéke; zsákmányolás vagy kereskedelem útján szerzett karperecei, szintén aranyból; bronz-vas kombinációjú páncélinge; változatosan készített lószerszámdíszei. A tárgyak leletkörülményei, összetartozandóságuk már a beszolgáltatás időpontjában sem voltak megállapíthatók. Kérdés az is, hogy beszolgáltattak-e minden darabot? A leletegyüttes azonos kora és lelőhelye, valamint az a tény, hogy egyetlen népcsoport kultúrájának tárgyi emlékei, mégis jelentős a tudomány szempontjából. Ezért kínálkoznék legjobban lehetőség arra, hogy kémiai módszerrel, az eredmények hasonlósága alapján bizonyíthatnánk a tárgyak származási, készítési helyét, ha rendelkeznénk kellő számú, feldolgozott eredményt ismertető munkával. Kevés számú vizsgálatainkból az kiderül, hogy a kopásnak, fokozottabb használatnak kitett tárgyak, vagy egy tárgyon belül a jobban igénybe vett részek eltérést mutatnak a tárgy egyéb részeinek anyagával. Pl.: a phalerák lemeze és füle; tűfej és tű; edény és füle,- azonos kivitelű karikák stb. Ha a jövőben hasonló vizsgálatok lefolytatására lehetőségünk nyílik, akkor ezeket a feltételezéseinket szeretnénk tisztázni! A vizsgálatok valóságfeltáró eredményei meghatározói lehetnek a készítési hely megállapításának is, valamint módot nyújtanak arra, hogy a látszatra alapított hipotézisek mennyiben helytállók: megerősítik-e feltevéseinket, vagy éppen a tévedésekre vezetnek rá a tárgy anyaga megismerésével. 729