A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

Nem az ártándi leletcsoporthoz tartozik vizsgálatunk utolsó darabja. Ez is szkíta kori. Hajdúdorogon került elő leletmentés során, töredékes vaskések, és igen töredékes, apró, bronz láncszemekkel együtt. Szkíta tükör, nyél töredékével. Tojásdad forma, közel '/2 cm vastag bronz. (15. kép.) Szinte teljes felületén borítva élénkzöld és sötétzöld rézoxiddal, foltokban lilásvörös oxidréteg is tarkítja. Egyik oldalán egy szalagban vörösbarna vasoxid is látszik a tükör felületén. Feltehetőleg rajta feküdt a vele együtt előkerült vaskés, s ennek nyoma. Nyele az ovális alakú korongról letört. Lefelé keskenyedő és nem befejezett, amiből következtetni lehet, hogy a nyél további nyúlványa letört, hiányzik. A nyéltöredék külső oldalán is oxidált vas látszik. A nyélnek vasmagja van, mely kívül kb. 1 mm-es bronz lemezzel van borítva. Alsó, keskenyebb végén két bemélyített díszítővonal fut körbe. A tükör bronz korongja két nitszeggel van a nyélbe erősítve. Ügy tört le a nyél, hogy a letörés alkalmával a tükörből egy kis darab a nyélben maradt. A nyél alsó, elkeskenyedő végén látszik, hogy a bronzlemez vasas anyagot fog körül, mely vastagon borítva laza, vörösbarna oxidréteggel, mely a bronzlemezre is ráterjed. A spektrálanalitikai vizsgálatot a mechanikus tisztítás után, de még a vegyi kezelés megkezdése előtt végeztük. Felvételt készítettünk a tükörről - ahol vasoxid nyom nem volt -, és külön a tükörnyélről, a vasmagnak vélt részéről. (L. 5. táblázat, 1610-es lemez, 7-8. felvétel.) A kiértékelés alapján mondhatjuk, hogy összetétel szempontjából az eddig megvizsgált és leírt szkíta tárgyainkhoz nem hasonlít. As, Sb, Si tartalom szempontjából kb. azon a határon mozog, mint a füles és vonaldíszes karikák, és a rozetta. (E három összetevő viszonyát ismertető táblázatban a tükör adatai szerepelnek.) Fe mennyisége kiugróan több, mint az egyéb tárgyakban - 5° () körüli mennyiség -, amit a sírmelléklet vasanyagával magyarázhatunk. Sn tartalom kifejezetten 10% körül. Pb mennyisége valamivel kevesebb mint 1%. Ennyit találtunk az 1610-es lemezen értékelt 10-es, 11-es, 14-es vonaldíszes karikában is. Al tartalom viszonylagosan magasabb mennyisége szintén a vas jelenlétének tulajdonítható. Ni mennyisége feltűnően több, mint amennyit általában az eddig vizsgált tárgyakban találtunk. A tükrön kívül azonos mennyiség az 1610-es lemezen szereplő 10-es, 13-as, 14-e? karikában volt. (Egy tárgyban volt több Ni, az azonos kivitelű, és a többi hasonlóval együtt szereplő, 15-ösnek jelölt vonaldíszes karikában.) Tudjuk, hogy Ni-t, mint ötvözőt már az ókorban is alkalmazták pénzverés céljára."

7 A korrózióállóságot növeli. A tükörnyélről megállapítottuk, hogy vas, bronzlemezzel borítva. Oxidációja lényegesen nagyobb mértékű mint a tüköré, ami a kétféle fém - vas és bronz - között fokozottabban keletkezett galvánelemek kialakulásával magyarázható. A vas vonalai mellett megjelennek a Mn vonalai is, a Mn ugyanis a vas jellegzetes kísérő eleme. Si szokatlanul sok. Fentebb már írtuk, hogy a mai öntöttvasban is előfordul 2-3% Si. A Si általában az érc szennyeződése, és külső, talajból, olvasztás27 Erdey-Grúz T. -. A vas és vele rokon elemek. A kémia és vívmányai. II. (Budapest, 1940/117. 726