A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

A bizottság nem engedélyezte - a tárgy kis voltára tekintettel - két színképfelvétel készítését, ezért annak eldöntésére, hogy milyen tű tartozhatott hozzá - ami vagy kiesett, vagy maradék nélkül elkorrodeálódott - a felvételt a lyuknál készítettük. Aranyra nézve nem kaptunk pontos eredményt. Bár a vas mennyisége a vártnál, s a bronzokra jellemzőnél lényegesen több, de a lemezen a vas színképe a többi vonalhoz viszonyítva alig látható, és ez a döntő. Jóllehet, Cd és Mn is előfordul nyomokban, mégis egyértelműen kimondhatjuk, hogy a hiányzó tű bronz volt. Természetes, hogy az Au és a Cu azonos mennyiségben jelentkezik, mivel a főtömege a tárgynak Au, ez nem jelenti azt, mintha a gömböcske kevesebb Au-t tartalmazna, hanem a vizsgálati helyen nem aranyra vizsgálunk. A hiányzó tű főtömege Cu volt. Ag-re jelölésünk: -|—\-, ami feltétlenül 10% fölötti mennyiséget jelent. (10-30% között.) Számszerű jelölésre óvatos becsléssel sem vállalkozhatunk standard ötvözet hiányában, és mert a tűre utaló fém csak nyomokban lehet jelen a gömböcske belsejében. Bronzra nézve bizonyító erejű még a Zn jelentős mennyisége. A Pb és Sn I j, szintén lényegesen magasabb - mint az arany leleteknél - és a nyomokban je•CUK) 4entkezé~ Sb, (mely 0,05%-nál is kevesebb, azért jelöltük nyomelemnek), ugyancsak a volt bronz tűt igazolják. (L.: 3. táblázat, 2748. lemez, 7.) 8. Arany diadém. (11. kép.) Az arany tárgyak a legegyszerűbb tisztításon kívül más kezelést nem igényelnek, mert mentesek minden oxidációs hatástól. Ezért történt meg az, hogy a lemérésen és az analitikai vizsgálaton kívül nem fordítottunk gondot a leírására. Párducz M. tanulmányában részletesen elemzi a feltételezett használatát, a díszítés eredetét, de nála sem találunk utalást arra, hogy hány darab töredékben került a múzeumba. A közölt fényképen sem állapítható meg, hogy melyek a vékony aranylemez gyűrődései, és melyek a töredékek határvonalai. Minden kétséget kizáróan megállapítható a díszítésből, hogy majdnem fele hiányzik.'

1 A spektrálanalízis eredménye szerint a Si szennyeződéstől eltekintve a legtisztább arany, Cu kevesebb mint 0,1%; az Ag mennyisége is a többi arany tárgyhoz viszonyítva kevesebb, illetve a sima és gerezdes gyöngyökével megegyező. (A gyöngyökben a Cu mennyisége több, mint a diadémban. (L.: 3. táblázat, 8. felvétel.) 9. Arany botvégdísz, ép, 1 db. 10. Arany botvégdísz, 8 db töredékben, hiányos. (9. kép 9-es; 10-17-es számú darabok.) Kettős-kónusú arany karika, középen kidudorodó, körülfutó éllel. Alsófelső nyílásának átmérője meglehetősen nagy. A leletcsoport előkerülésekor a törött karikát (botvégdíszt) elektron lemezeknek gondolta a szakértő bizottság. De a törésfelületek rajza mutatta az összefüggést, és összeállításra késztetett bennünket. Összeragasztás után kiderült, hogy az ép karikának vékonyabb lemezből készült párja. (A régészetben „elektron" alatt mást értenek, mint a természettudományban. Itt elektronnak mondják a színaranyat, vagyis az ötvözök nélkül felhasznált, termésállapotban előkerült aranyat, de a magas Ag-tartalmú, valójában eutektikumnak nevezett Au-Ag-ötvözetet is a régészek elektronnak jelölik.) Az elektron összetételének eldöntésére - az aranygömbös tű eseténél említett - ismert összetételű összehasonlító mintára lenne szükség. A feltételezett határérték 30% Ag-tel való Au-ötvözet. A Cu-nál alkalmazott jelölésünk: >+ jelentése az, hogy kiugróan 24 Párducz: i. m. 147., 209. 714