A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

A fent említett tárgyak a Déri Múzeum raktárában megvannak, a leltárban szerepelnek, leírókartonjuk is elkészült, és fénykép van róluk. Igen érdekes a különbség mind a külalakjukat, mind a spektrálanalitikai vizsgálatok eredményeit tekintve. Ahogy formai és anyagvizsgálati szempontból különbség van a két ún. „3 ágú szíjelosztó" és a „trapéz forma szárakkal ellátott, kereszt alakú szíjelosztó" között, ugyanezt tapasztaljuk a „csillag alakú" - 7 ágú - és a „csillag alakú, hatkaréjos, középen kúpos és átfúrt öntött bronz lemez" között. (L.: 3. kép 7-es tárgy és 5. kép 5-ös tárgy; illetve 5. kép 4-es, 6-os tárgy, és 14. kép rozetta.) A legkorábbról származó leletegyüttesben szereplő „7 ágú szíjeloszónak" nevezett phalera közepén lépcsősen emelkedő, tömör, körkörös, öntött díszítés található; a IV.53.113. leltári számú rozetta közepén kúposán kiemelkedő az öntés, mely közepén kifúrt, s a fúrás körül sugarasan lefutó vésett vonaldíszítés található. Vonalas vésésekkel díszített a rozetta hat karéja is, nyakán haránt irányú, végeinél hosszanti irányú vésés, szabálytalan közökkel. 4. Tőrhüvely, áttört, bronz. (5. kép 8-as tárgy.) Az I. csoport anyagából. (Ltsz.: IV.1940:2l/3.) Peremdíszítése letört, hiányzik. Igen jó állapotban, felületét majdnem teljesen egyenletes, zománcszerű, sötétzöld nemespatina borította, csak néhol fordult elő durvább tapintású, vadpatinás kisebb folt, főleg a belső részén, a feltehetőleg kevésbé megmunkált oldalon. 5. Szárnyas balta, bronz. Az elsőnek múzeumba került leletegyüttes tagja (5. kép, 9-es. Ltsz.: IV. 1940:21/1.) Meglehetősen jó állapotban. Felületét majdnem összefüggő, zománcszerű, sötétzöld nemespatina borította. A nem patinás foltok majdnem az eredeti rózsaszínes bronzszínben, amit azzal magyaráztunk, hogy a megtalálók csiszolhatták le ezeken a helyeken a nemespatinát, ugyanis beromlás jele sem akkor, sem azóta a tárgyon nem tapasztalható. A spektrálanalitikai vizsgálatok alkalmával véletlen folytán kerültek a felvételek egy-egy lemezre, és nem tudatos csoportosítással. Mégis összehasonlításra kívánkozik az áttört tőrhüvely és a szárnyas balta, mivel majdnem teljesen egyező összetételűek. (L.: 2. táblázat, 2720-as lemez, 10-11. felvételek.) Eltérés csak igen csekély mértékű, a Ni, Zn és Al esetében. Ha a 2719-es és a 2720-as lemezen szereplő tárgyakat próbáljuk összehasonlítani, a Zn mennyisége a szárnyas balta kivételével mindegyikben azonos. 6. Pikkelypáncél lemezkéi, 450 db. Csekély kivétellel épek. (6. kép.) Bronz. A III. csoportként megkülönböztetett leletegyüttesből. A bronzokkal egyidejűleg, majdnem azonos nagyságú vas pikkelypáncél darabok is kerültek elő kb. fele mennyiségben. Ezek között igen sok a törött, sok darab összefüggő, de az oxidréteg tartja össze. Ezek vastagon borítva vasrozsdával. Vannak olyan páros darabok, amelyek egy vas és egy bronz pikkelyből állnak, s ugyancsak az oxidréteg tartja össze. A bronz lemezkék igen sok darabján vasoxid nyomok vannak, a vaspik- | kelyek egy részén pedig zöldszínű, a bronzpikkelyektől eredő oxidáció. Egy- Q^LÍÜJ^JC egy pikkely külső és belső felületén a különféle színű oxidos foltok elhelyezkedése hasonlóságot mutat. Ennek alapján önkéntelenül is igazolva látjuk a feltételezett folyamatos elrendezést. A vasoxidnyomok mellett elég vastagon 45 Déri Múzeum évkönyve 705