A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

mal találjuk azt, hogy a lemez és a felerősítésre szolgáló fül anyaga azonosnak mondható. Általánosságban leszűrhetjük, hogy a Ca, Si, esetleg Mg származhat külső szennyezésből; nem szándékosan alkalmazott ötvözök. Felfigyeltünk arra, hogy a phalerák belső oldalain találtuk a vörösbarna elszíneződésű porlékony anyagot, amit a tisztítás során - a korábbi szakértői megállapításokkal ellentétben - bőrnek gondoltunk. Feltételezésünket bőrre történő vizsgálatok nem igazolhatták. Elgondolkoztató legalább az, hogy a káros oxidáció ellenére - mely nagyrészt különben is eltávolítható volt erélyesebb vegyi kezelés nélkül, - összefüggő nemespatina mégis kialakulhatott. Feltételezhető, hogy nem azonos hatás érte a földben a tárgyakat a felületükön és a hátoldalon. Az állat, vagy szíj bőre, szőre, annak zsírossága, szerves anyagai - ha bőr szíjat tételezünk fel, annak cserzőanyaga - más reakcióba léptek a fémmel, mint ugyanaz a fém az őt körülvevő földdel, nedvességgel. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy megállapításaink hipotézisek, melyeket kísérletekkel nem állt módunkban bizonyítani, de a kérdés megoldásához közelebb kerülnénk ezen vizsgálati eredmények birtokában. A szkítákat lovas népnek ismerjük. A tárgyak nem ásatásból vagy leletmentésből kerültek a múzeumok tulajdonába, a találók állítása szerint állatcsontokat nem, csak embercsontokat találtak.

19 A 2720-as lemezen folytattuk az ártánd-zomlini, általunk III. csoportnak jelölt leletegyüttesből a töredékes pajzs spekrálanalitikai vizsgálatát, valamint a legrégebben - 1940-ben - a múzeumba behozott bronzokból csak azokat, melyeket vizsgálat céljára részünkre átadtak. (Az 1940-ből származó tárgyakat I. csoportnak neveztük.) 1. Pajzskeret, bronz. (4. kép.) Töredékekben, hiányos. A phalerákhoz hasonlóan elő- és hátoldalán szemölcsszerű, sötétzöld oxidréteggel borított. Szélén poncolt pontsorral. A pajzsköldök (umborész) hiányzik, csak a keretező, kidomborodó bordával, és aklaszögekkel díszített kör egyrésze van meg. Szélei töredezettek, repedezett, kissé deformálódott. Rideg. A karima-darabkákon is két helyen korabeli pótlás, nitszegekkel felerősítve. Egy hozzátartozó töredék - ugyanolyan díszű - vörösbarna színű, más anyagnak kinéző (Lásd: a spektrálanalitikai vizsgálat kiértékelését.) A perem egyik darabját, és a körülfutó keretet egy nagyobb lemezdarab tart össze, mely valószínűleg korabeli pótlás. Külső megjelenésében, és díszítésében teljesen azonosnak látszik a pajzs többi részével. A szemölcsös oxidréteg tisztítással eltávolítható, csak néhol maradtak alatta vörös rézoxid pettyek és „himlőhelyek", egyébként szinte összefüggő, zománcszerű nemespatina borítja. Több részletéről készítettünk felvételt: 1. Pajzskeret, körbefutó borda. 2. Pajzskeret, elszíneződött rész. 3. Pajzskeret különálló töredéke. 4. Pajzskeret töredéke, (vas) 5. Pajzskeret pótlása. A spektrálfelvételek eredményeinek kiértékelése alapján megállapítottuk, hogy a pajzsrészek körülbelül - igen kis eltéréssel - azonosak. Az azonosságot azért tudjuk kategorikusan kijelenteni, mert az eltérés nem a főalkotóknál, hanem a szennyezők esetében van. Az Ag mennyisége minden darabban egyfor19 Párducz: i. m. 142. Kralovánszky A. beszámolója a mentés körülményeiről. 701