A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

nyeződéseknek van legnagyobb jelentőségük a réz kémiai jellegzetességének szempontjából.

3 Más kutatók a réz kémiai jellegzetességét a bennük található arzén és antimontartalom különbségével fejezik ki, ahol az arzén több mint az antimon.^ A stuttgarti kutatások

5 már arra irányultak, hogy az egyes kultúrákban és időszakokban milyen nyers anyagfajtákat használtak, figyelmen kívül hagyva, hogy az elemzés során talált szennyeződés a rézzel vagy az ónnal került-e a tárgyba. A német kutatók elsősorban a réz- és korai bronzkor emlékanyagát vették vizsgálat alá, ahol feltehetőleg még „tiszta" nyersanyaggal lehet számolni. A későbbi korokból származó bronz eszközöknél ugyanis fel lehet tételezni, hogy a készítményekbe régebbi időből való fémtörmeléket is beolvaszthattak. A kitűzött cél jobb megvalósítását remélték az eddig e témával foglalkozó szakemberek azzal, hogy az azonos formájú és azonos korból származó tárgyak mellett később azokat is vegyelemezték, amelyek azonos formájúak voltak, de különböző helyekről származtak. Az így nyert jelentős számú eredményt aztán négy csoportba osztották,

6 amelyből arra lehet következtetni, hogy bizonyos formatípusok és nyersanyagcsoportok között szoros kapcsolat van. A lengyelországi, nem azonos lelőhelyről előkerült réz-készítmények többségében közös vonás, hogy az antimon nagyobb mennyiségben van jelen, mint az arzén; az egyéb kultúrák réztárgyai más kémiai jellegzetességet mutatnak. Felvetődik, hogy a lengyelországi réz származásának vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a „Kárpátoktól délre, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában igen gazdag rézlelőhelyek vannak,"

7 - a továbbiakban Dziekonski is szükségesnek látja minél több érclelőhely kémiai vizsgálatát a készítmények származásának megállapítása céljából. Hazai kutatásunk a múzeumi fémanyagok elemzésében nem áll az ügynek megfelelően méltó helyen. Ennek oka az, hogy a magyarországi múzeumok még egyáltalán nincsenek olyan felszereltségi szinten, hogy a restauráló laboratóriumokban, vagy egy központi kutató helyen színképelemzési vizsgálatokra alkalmas berendezés álljon rendelkezésre. Nálunk csak üzemekben, gyárakban, egyetemeink központi laboratóriumaiban találhatunk korszerű spektrográfokat, ahol elsősorban a termelést, annak minőségét szolgálják, és csak a kultúra iránti szeretetből, megbecsülésből foglalkoznak a múzeumi tárgyakkal, s egy más jellegű tudományt segítenek, mikor kérésünkre saját munkájuk mellett régészeti fémleletek elemzéseit végzik.

8 A fent említett tanulmányokban a vizsgálat tárgyát képező leletek sokszor 3 H. Otto-W. Witter: Handbuch der ältesten vorgeschichtlichen Metallurgie in Mitteleuropa (Leipzig, 1952). 4 H. H. Coghlan: Studies of British and Irish Celts (London, 1953) 150, 97-101. 5 S. Junghans-H. Kleine-E. Scheufeie

: Untersuchungen zur Kupfer- und Frühbronzezeit Süddeutschland. Bericht der Römisch-Germanischen Kommission. 1951-1953 (XXXIV). 77-144. 6 S. Junghans-E. Sangmeister: Bericht über den Fortgang von spektralana.J4tischen Untersuchungen au kupferzeitlichen Bodenfunden Europas. Germania, 1957. (XXXV.) H. 1-2. 11-18. 7 Lásd Dziekonski: (1961). 8 így történt, hogy a Déri Múzeum itt ismertetett anyagát két részletben vizsgáltuk a Csepel Vas- és Fémművek Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Intézet Színképelemző Laboratóriumában 1956-ban és 1967-ben. Réti Pál kandidátus, osztályvezető jóindulatú pártfogásával és engedélyével. 691