A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom

Az egri káptalannak 1437. július 12-én kelt, s Hédervári Lőrinc nádorhoz intézett jelentésében, amely azon birtokok becsüjéről készült, amelyekből Dobi György, özv. Losonczi Istvánné Dobi Katalinnak leánynegyedet adni köteles, a következőket olvassuk: „item in possesione Hathas in portioné eiusdem Georgii sexaginta quinque sessiones populosas, quinque verő desertas, silvam permissionalem, in qua trabes inveniuntur, ad duo aratra, ecclesiam lapideam sine turri sepulturam habens, quae per populos et jobbagiones dicti Georgii, necnon nobilium dominarum Johannes de Cahol ac Frank de Telegd consortum in terra dictarum dominarum constructa et aedificata ac communis esset, terras arabiles ad quattuor aratra." „Hatház településes birtokon ugyanannak a (Dobi) Györgynek a részén 65 lakott és 5 elhagyott jobbágytelket leltek, azonkívül két ekényi sarj erdőt, amelyben azonban gerendának valók is találtatnak. Torony nélküli, temetővel körülvett temploma van, amelyet a nevezett (Dobi) György, nem kevésbé a nemes úrnők, Csaholyi János és Telegdi Frank hitvesének népei és jobbágyai az emiitett úrnők földjén emeltek és épitettek mint közös tulajdont. A szántóföld négy ekényi.'"' Zoltai az egri káptalan jelentését más oklevelek adataival összevetve a következőket állapítja meg: Debreczeni László leányai, Zsófia és Katalin Zsigmondnak egy 1415. évi oklevele szerint még hajadonok, sőt még 1419-ben sem mentek férjhez. Ellenben a Váradi családnak a macsi jobbágyok egyházi adózása felett folytatott hosszadalmas perében keletkezett 1424. évi királyi parancs már mindkettejüket, mint férjezett úrnőket nevezi meg, akiknek állandó lakóhelyük Hatház volt.

7 Így a templomot, figyelembe véve e két okleveles adatot, 1420 után, de 1437 előtt építették. Az eredeti gótikus templom 14 öl hosszú, 4 öl széles és falának magassága is 4 öl. A torony még 1437-ben nem volt meg, de röviddel azután, a XV. sz. közepe táján felépíthették. Zoltai a húszas évek elején a torony fundamentumának tégláit megvizsgálta, s megállapította, hogy széles, vékony téglái ugyancsak a csúcsíves korra vallanak. Annak a templomnak tehát, amelyet a hadházi hajdúk a letelepüléskor itt találtak, már tornya volt. A torony kőfalát 10 öl magasra építették. Ezen emelkedett az oszlopos erkély. „Itt tartózkodtak a harangozok és a vigyázók, akik ellenséges támadás alkalmával előbb dudajelzéssel, majd a harang félreverésével adtak vészjelt. Kényelmes állapotuk a vigyázóknak nem lehetett, mert a szabad tető alatt eső és hóvihar egyaránt vágta őket. Ki is járt nekik fizetségük mellett évente egyegy felkötős aljú juhászbunda és egy-egy báránybőr kucsma."

8 Az erkély fölött emelkedett a négyölnyi magas, meredek és karcsú zsindelytető, amely toronygombban végződött. Ezen állt a kakas, az éberség jelképe, amely a magyar református templomok toronydísze a csillaggal együtt. A kakast még a felszabadulás után is látta Enyedi József tanár a fiúiskola padlásán. Onnan aztán valamilyen módon nyomtalanul eltűnt. A templom építésének idején Hadház virágzó jobbágyközség, mint azt a 65 lakott jobbágytelek bizonyítja, s ez a virágzás a következő, XVI. évszázad közepéig folytatódik. Erről tanúskodik az 1549-1552. évi összeírás is, amikor az adózó porták száma 40, a bíróké 2, a zselléreké 25, az új házaké 5, az. 6 A Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család története. Oklevéltár. Szerk. Varjú Elemér (Bp. 1908.) I. 612. 7 HL. 1925. december 13. 8 Nagy Sándor: Hajdúhadház története (Hajdúhadház, 1928.) 134. A továbbiakban Ht. 494