A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok

öntöztek, amikorra a gazda házához ért. A gazda pálinkával kínálta s elsőként ő nyúlhatott étkezéskor a tálba.

00 Nyárád mentén hasonlóképpen egy legény fejére helyezik a búzakoszorút. Este, amikor az aratók hazatérnek nagy lármával, kiabálással kérik a lakosokat, hogy öntsenek vizet a koszorúvivő fejére. Az aratókoszorút vivő legény a gazda udvarán megkerüli az asztag helyét, áldást mond és elsőként kap pálinkát. A megöntözött koszorút megőrzi a gazda, olykor a templomba viszik.

0

' Az Udvarhely megyei székelyek egy legénynek vagy leánynak a fejére teszik a búzakalászból font koszorút és mire a gazda udvarára ér, a falu lakosai csuromvizessé öntözik. A gazda udvarán a házbeliek öntözik meg s azután az aratókat bőséges vacsorával vendégelik meg.

08 Szilágyságban, pl. Görcsönben, Zilahon, Paniton és más községekben az aratás befejezésekor a leányok által font búzakoszorút a legügyesebb aratólegény fejére helyezik. Dalolva haladnak végig a helységen. Minden házból egy kártyus vízzel futnak ki és a koszorús legényt leöntik.

09 Szucsákon és Felsőbányán úgy vélik, hogy ha a búzakoszorút minél jobban megöntözik, annál nagyobb, bőségesebb lesz a következő termés.'

0 Szakadáton, ahol magyarok és románok többnyire együtt vesznek részt az arató kalákában, a munka befejezésekor az esti órákban fakeresztet készítenek, amelyet szalagokkal, búzakalászokkal díszítenek fel. Ennek huzdugán a neve. A buzdugánvivő férfit a faluban vedrekből, csuprokból csuromvizessé öntözik.

71 Fejérden úgy vélik, hogy ha a koszorú szárazon marad, ill., ha az aratókoszorú-vivőt nem öntözik meg, a következő évben rossz termés lesz. Bozsban a gazda a kapu mögé bújva várja az aratóit. Az aratókoszorú vivő személyt egy kártya vízzel önti le.'

2 Némely helyen az aratókoszorút vivő helyett az aratógazdát öntözik meg.'

! így pl. Pilinyben az aratás befejezésekor, hogy a következő évben is jó termés legyen az aratók az aratógazdát öntik le vízzel.

n Nógrád megyei példák szerint is az aratógazdát öntözik meg a jövő évi jó termés érdekében." Dévaványán viszont a bandagazda önti le vízzel a marokszedőket, akik az utolsó kereszt kévéit kötötték.'

0 A baranyai Görcsönyben a gabonával megrakott utolsó kocsit öntik le vízzel." A gömöri Rónyapusztán az aratókoszorúra bort öntöttek a következő évi jó termés érdekében. Számos példa bizonyítja a búzakoszorú vízzel való leöntését a jó termés, 66 Madarassy L.: Aratási népszokásaink. Budapesti Hírlap, XLIX. 1929. 164. sz. Ugyanez Bálint S.: i. m. 277-278.; Madarassy L. i Magyar aratószokások. Ethn., XXXIX. 1928. 90., 92., 93. 67 Gál K.: Nyárádmelléki népszokások. Ethn., VII. 1896. 187. 68 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben, Magyarország, VII. 331-332. Gyárfás Jenő ehhez kapcsolódó rajzát közöljük (5. kép.) Az 1. kép lelőhelye: Magyarország és a Nagyvilág, 1871. 528., a 2. képet 1.: Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Magyarország, II. 645. 69 Petri M.: Szilágy vármegye monographiája, I. Budapest, 1901. 718. 70 Versényi Gy..- i. m. 71 Vámszer G.: Szakadat. Kolozsvár, 1940. 122. 72 Versényi Gy.: i. m. 73 Szendrey Zs.-Szendrey A..- Szokások. In: A magyarság néprajza, IV

2 Budapest, 1943. 230. 74 B. Nyáry A.: Piliny néprajzi vázlata. Népr. Ért., X. 1909. 149. 75 Madarassy L.: Aratási népszokásaink. Budapesti Hírlap, XLIX. 1929. 164. sz. 76 Saját gyűjtésem. 77 Berze Nagy J.: Baranyai magyar néphagyományok, III. Pécs, 1940. 190. 466