A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok

lás a vízzel való leöntés formájában rendkívül széles körben el van terjedve az agrárkultusz területén. Az aratási koszorút vivő férfit vagy nőt leöntik vízzel az elegendő eső és a bőséges termés reményében. Gyakran hasonlóan cselekednek a szántani és a vetni induló emberrel is. Idevonatkozóan alább bővebben említünk példákat. 2. A következőkben az esővarázsló szokásoknak és hiedelmeknek azon variánsai közül említünk példákat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az általában nagyobb nyilvánosságot igénylő dramatikus jellegű szertartásokhoz. Mindezek a cselekvések azonban éppen úgy ugyanannak a célnak az eléréséért történnek, csakhogy a varázscselekedeteknek a legkülönbözőbb, igen gyakran egyéni formáiban jutnak kifejezésre. A nagy szárazságot igen gyakran a boszorkányok ártó hatalmának vagy a szárazság ideje alatt meghalt s eltemetett személyeknek tulajdonították. 1874-ben a Máramaros с lap megírta, hogy a boszorkányok hatalmát, akik mindent elkövettek, hogy elszáradjon Felsővisnó egész határa, a falu lakossága először imádsággal próbálta megtörni. Az imádkozásnak nem lett eredménye. Ezért különböző varázscselekedeteket hajtottak végre. Szénvonót, kenyérsütő lapátot, fejszét tettek a küszöb elé, hogy az eső megeredjen. Amikor ez is eredménytelennek bizonyult, téglákat vetettek a kútba, a patakba mosósulykot. A temetőből sírkereszteket emeltek ki és a folyóba dobálták, majd böjtöltek. Az eső megeredt és a nép a babonás cselekvéseknek tulajdonította az esőt megkötő boszorkányok hatalmának megtörését, az eső előidézését.

53 A Vasárnapi Újság 1865-ben közölte, hogy az erdélyi határokat tartós szárazság tikkasztotta. Ezért utasításokat küldtek faluról falura (nem írja a közlemény, hogy kik adták az utasítást), hogy figyelmeztessék a kakasok tulajdonosait: vigyázzanak a kakasaikra, mert a boszorkányok tollat lopnak a kakasok farkából és azokat ördögszekérből rakott tűzön megégetik. Nyilvánvalóan a boszorkányoknak ez a művelete okozza a szárazságot. Éppen ezért, ha észrevesznek tollrabló boszorkányt, tömjék tele a száját fekete tyúk begyéből tépett tollal, öntsenek rá pálinkát és ezt követően az eső azonnal megered, megáztatja a szomjúhozó földeket.

57

' Az imént idézett felsővisnói példa szerint a temetőből kereszteket emeltek ki és dobtak a vízbe. Hasonlóképpen, esővarázsló céllal Somogyban is keresztet loptak a temetőből. A patakban áztatták úgy, hogy a víz el ne sodorja. Kilenc nap múlva az eső megered. Ha a keresztet a víz elviszi, az eső mindaddig nem áll meg, amíg a kereszt valahol a partra nem vetődik.

55 Nem csak keresztet, hanem pl. Kolozsvár vidékén terhes asszonyt küldenek a vízbe, hogy eső legyen. Talaborfalván (Máramaros m.) egy öregasszonyt mártanak meg a vízben, vagy pedig a harangot teszik a vízbe, hogy az esőt előidézzék.

56 A FeketeKörös völgyi magyaroknál, hogy eső legyen, három terhes asszony fürdik meg a Körösben.

57 Baranyában a legöregebb asszony alsó ruháját holdtöltekor a folyóvízbe áztatták és azután füstölőn megszárították. Ezen idő alatt az öreg53 Az adatot Mikszáth K. közli a Magyar Néplap 1874. évi augusztus 22-i (32. sz.) hírrovatában, jelezve, hogy vidéki lapból vette át. Mikszáth K.: Összes művei, Cikkel és karcolatok, I. 1869-1874. Kritikai kiadás, 51. k. Budapest, 1964. 301. 54 Mezőségi: Babonaság és boszorkányságok napjainkban. Vasárnapi Újság, XII. 1865. 451. 55 Versényi Gy.

: Aratáskor. Magyar Polgár, XXII. 1899. 167. sz. Vö. Nyr. VII. 475. 56 Versényi Gy.: i. m. 57 Györííy I.: i. m. 83. 463