A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához

amelyben a halott ravatala van. Azt tartják, hogy azok sárgaságot kapnak. Azt is mondják, hogy azért a személyért rövidesen eljön a halott, s elviszi magával. Tilos a halottas háznál a munkavégzés. A tilalom elsősorban azokra terjed ki, akik közvetlen hozzátartozói az elhunytnak. Tehát nem a lakást, hanem a személyeket illeti a tilalom. E tilalom vonatkozik a koporsó megfogására, a sírba bocsátásra és az elhantolásra is. A ravatalon lévő koporsó alá nagyobb edénybe vizet tesznek, hogy szíjjá le a holttestet. A friss víz nem engedi felfúvódni a halottat. * A temetés napján a koporsó lezárása előtt a szemfedelet ollóval felvágják. A homlok és az összetett vagy összekulcsolt kezek, illetve a két váll szélességében, kereszt alakban vágják fel a szemfedelet. A sarkait behajtják, így körülhajtván teljesen kint van a halott arca és melle a szemfedél alól. E munkához a halottas háztól adnak ollót, amelyet ezután is megtartanak. A szemfedél felvágását az a személy végzi, aki nem fél a halottól, és meg meri cselekedni. Azért vágják fel a szemfedelet, hogy a halott lelke gyorsabban érjen a másvilágra. Azért kell kinyitni, mert másként nem mehet a többiek után. Mások szerint a szemfedél alatt nem lát a túlvilágon, így azonban lát. Egyik adatközlőm szerint a léleknek a gyehenna tüzén kell keresztül szállnia, s így bátrabban száll ki a koporsóból. Azt is mondják, hogy hadd tudjon kijönni a lelke a koporsóból. Nem ismerik a gombok kigombolásának és a kötelékek megoldásának szokását.

8 Ellenkező gyakorlatot találtunk. Azt cselekszik, hogy minden gombot begombolnak, hogy a ruha ne lötyögjön a halotton. A harisnyáját megkötik, hogy ne csússzon le a lábáról. A férfiak nadrágját nadrágszíjjal megerősítik. A nők fején a kendőt rendes szokás szerint megkötik. A koporsót két férfi viszi ki az udvarra, ahol a gyászszertartást végzi a pap. Az udvaron a szentmihály lovára helyezik rá a koporsót. A szobából lábbal kifelé viszik a halottat, s az udvaron is így helyezik el, útnak indítják. A szekérre azonban a koporsót megfordítva teszik fel. Mikor a szobából kiviszik a koporsót, az egyik hozzátartozó (rokon) azonnal kinyitja az ablakot. Emlékeznek még rá, hogy régen becsapták az ajtót a halott után. A háznál maradó személy a szobát kisepri, a koporsót tartó székeket helyükre teszi, az alája helyezett vizet kiviszi és kiönti. Az ajtót és az ablakot nyitva tartja mindaddig, amíg a temetőből vissza nem jön a gyászos család. Azért tartják nyitva az ablakot, hogy a halott lelke ki tudjon menni, hogy gyorsan érjen a másvilágra. Egy mádi adat szerint: azért csapták be az ajtót a koporsó után, hogy ne jöjjön oda többet a halott. A gyászolók a temetési szertartás alatt is elsírják magukat, s közben ismét bocsánatot kérni a halottól, az elhunyttól. Bocsássa meg nekik, ha valamit nem tettek a kedvére. Siratás közben felemlegetik jó szokásait, erényeit, a veszteséget és fájdalmuk nagyságát hangsúlyozzák. A halottnak a hajnali harangszó után harangozhatnak először. Ekkor csendítenek neki. A férfinak kétszer, az asszonynak egyszer szakítják meg a csendítést, így három, illetve két verset húznak. Ha hármat húztak, akkor férfi volt, s kezdték találgatni, hogy ki halt meg, - mondják. Sorba veszik a nagybetegeket. Rövidesen tudja a falu, hogy ki van halva. A gyermeknek csak hat8 K. Kovács L., i. m. 200. A szerző még e szokást Polgáron is megtalálta. 28* 435