A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Györfty István, 1931. Adalékok a Nagykunság régi pásztoréletéhez. Ethn. XLII. 97 lap. Györííy István, 1943. A magyar tanya. In: Magyar falu - magyar ház. Budapest, 49-77. 1. Györííy István, 1943/a. Pásztorépítkezés az Alföldön. In: Magyar falu, magyar ház. Budapest. 161-221, lap. Hankó Béla, 1935. A magyar szarvasmarha egykori jelentősége. Debreceni Gazdasági Lapok, szept. 1. 35-36. lap. Herkely Károly, 1936. A legényélet szokásai Mezőkövesden. Ethn. XLVII. 210-213. lap. Herman Ottó, 1909. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest. Hunyadi Ferenc, 1936. A kismarjai kerület községei. Budapest. Kántor Mihály, 1927. Hogyan készül a karikás? N. Ért. XIX. 26-27. lap. Keresztúri Sándor, 1926. Ostorkészítés Szalonta vidékén. N. Ért. XVIII. 141-144. lap. Kiss Lajos, 1958. Díszített jármok Szabolcs vármegyében. In: Vásárhelyi hétköznapok. Budapest, 276-295. lap. Kiss Lajos, 1954. Nagyhalász. Ethn. LXV. 329-373. lap. Koós Károly, 1947. A kalotaszegi kosarazó juhászat. Miscellanea Ethnographica Tom. I. 3-28. lap. Kóris Kálmán, 1912. Az alföldi parasztság építkezésének szociológiai jelentősége. Huszadik Század, XIII. 537-555. lap. Kovács Gyula, 1937. Az állattenyésztéssel kapcsolatos szokások és babonák Pusztaföldváron. Népünk és Nyelvünk, IX. 172-174. lap. K. Kovács László, 1935. Botpárgolás. N. Ért. XXVII. 105-106. lap. Kovács Péter, 1951. A járó-, vonó-, és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 370395. lap. Kovács Péter, 1958. Szabados borjú. Ethn. LXIX. 261-270. lap. Kresz Mária, 1949. A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. In: Ortutay Gyula: Néprajzi Tanulmányok. Budapest, 53-92. lap. Kultsár István, 1820. Nemzeti Újság, mellyet hazai 's külföldi tudósításokból a' magyar nemzetnek közjavára írtt, 's kiadott. Pest. II. félév 27. szám. Madarassy László, 1932. A tinóoktató. N. Ért. XXIV. 24-27. lap. Moór Elemér, 1933. Az állattartással kapcsolatos szokások és hiedelmek Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 57-64. lap. Morvay Péter, 1940. Az Ecsedi-láp vidékének egykori állattartása és pásztorélete. Ethn. LI. 123-143. lap. Nagy Ödön, 1845. Sárréti föld és gazdaság Biharban. Magyar Gazda, nov. 15. 1515-1520. hasáb. K. Nagy Sándor, 1886. Bihar vármegye földrajza. Nagyvárad. Nagy Czirok László, 1959. Pásztorélet a Kiskunságban. Budapest. Nagyváthy János, 1791. A szorgalmatos mezei gazda. Pest. Ónosi Márton, 1843. Rövid pillantás földmívelési rendszerünkre. Magyar Gazda, 99., 101., 104., 105. lap. Osváth Pál, 1896. Bihar megyében kebelezett Kis Maria (Kismarja) és a nagymarjai puszta leírása. Budapest. Papp Ignácz, 1841. Szarvasmarha élet-, kór-, gyógytani tekintetben. Pest. Penyigei M. Dénes, 1941. A makkoltatás története Debrecen erdőgazdálkodásában. Magyar Gazdák Szemléje. XLVI. 299-305. lap. Nagyszántói Pethe Ferenc, 1814. Pallérozott mezei gazda. III. Szarvasmarha-tenyésztés. Bétsben. Recznitzer Ignácz, 1900. Hajdúszovát néprajzához. N. Ért. I. 99- 101. lap. Stat. V. 1900. A Magyar Szent Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. V. Végeredmények. M. Stat. Közi. Budapest. Szabó Mátyás, 1955. Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum palókagyűjteménye. N. Ért. XXXVII. 131-166. lap. Szabó Ferenc, 1965. A szeghalmi kutak néprajzából. In.: Miklya Jenő, Sárréti írások. Szeghalom. 81-100. lap. Szabó István, 1969. A középkori magyar falu. Budapest. Szabadfalvi József, 1969. A magyar állattenyésztés tipológiai és terminológiai problémái. In.: ,,Népi Kultúra - Népi Társadalom", a MTA. Évkönyve, II—III. 45-62. lap. Takács Sándor, 1915. Razjok a török világból. I-II-III. Budapest, 1915. Halasi István, 1935. A járó- és vonójószág betanítása a Kiskunságban. N. Ért. XXVII. 2935. lap. Tálasi István, 1936. Itatok és itatás a Kiskunságban. Népünk és Nyelvünk, VIII. 129-135. lap. Tálasi István, 1942. Változásvizsgálatok a népi állattartás köréből. N. Ért. 203-220. lap. 424