A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

kat feltétlenül megbuktatták, illetve még egyszer nem választották meq.) (4. kép.) Megállapíthatjuk tehát, hogy mind a település, mind a falu önigazgató tevékenysége, és a falut alkotó kisparaszti közösség életfeltételeinek alakulása szerves és funkcionális egységet képezett. Ez az egység - bár nyilvánvalóan korábbi szálakra is visszavezethető - lényegében a XVIII-XIX. században alakult ki s lényegében az első világháborúig tartott, amikoris a trianoni határok következtében a község merőben új szituációba került. Ez a szervezeti és funkcionális rendszer azonban további más összefüggéseket is mutat. Ezek közül még két tényezővel kell foglalkoznunk. Egyik a belső telek szerkezete, a gazdasági udvar betelepítése, másik a földművelési rendszer és az állattartás kapcsolata. 4. kép. A falu utolsó magyar bikája, 1953. A falura - már csak földrajzi okok miatt is - az egytelkes település jellemző, így tehát az istálló és minden más gazdasági épület a telken, a portán foglal helyet. (Porta: a belső telek minden tartozékával). A belső telkek eredeti nagyságát már nem tudjuk ellenőrizni, mert azt a rendelkezésre álló források általában nem tüntetik fel. 1850-ben először fejezik ki négyszögölekben a telkek nagyságát. Ebből az összeírásból az derül ki, hogy a falu összes telekállománya: 405 db. Ebből: 343