A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Szabadfalvi József: Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon

melylyel szájukat könnyen megsérthetik, nem örömest nyúlnak hozzá. De ha a földön megnedvesednek, meglágyulnak, vagy ha az éles hüvely megrothad: akkor a sertések mohón költik el." Leírja még, hogy a makkoltatásnak további haszna az ártalmas rovarok (cserebogár lárvája, egerek) pusztítása. Az erdő telepítéshez megdolgozzák a földet, összekeverik a korhadt lombot a földdel, s így a szél a termőréteget nem fújja el. A vadászoknak nem kell aggódniuk, mert a sertések nappal a sűrűben tartózkodnak.

m Különösen az utóbbi adatok már abban az időszakban veszik védelmükbe a makkoltatást, amikor mind fokozottabban kezdenek fellépni az erdők pusztításai ellen. Azt azonban ékesen bizonyítják, hogy a 19. század végéig egyes területeken fennmaradt a sertésmakkoltatás, sőt uralkodó szerepet játszott. Ezek az adatok is alátámasztják a hátrább elősorolt recens adatok hitelességét. A sertésmakkoltatás széles körű gyakorlatát igazolja pl. a különböző, elsősorban gazdasági folyóiratokban megjelent hirdetés is. „Hirdetmény. A diósgyőri álladalmi uradalom részéről közhírré tétetik: miként ezen uradalmi erdőkben folyó évben mintegy 211 sertés kihizlalására megtermett makk-, valamint a gubics termés is. f. évi szeptember 18-kán a felsőgyőri erdészeti lakban tartandó nyilvános árverés utján készpénz mellett fog eladatni. Diósgyőr, September hó 2-kán 1848. (292) (3,3)"

J(,:> Az alábbiakban 1862-ből egyetlen folyóirat, a Falusi Gazda, egyetlen oldalán fellelhető hirdetéseket említem: 1. Közép-Szolnok megyében Bréd és Mojgrádon Andrássy László gróf erdejében 2.000 számos sertésre való makkoltatás eladó. Értekezni lehet a brédi erdészetnél v. Fehér Lajos tiszttartónál Görcsönben. up. Zilah. 2. Krassó megyében, a Maros mellett a buksi uradalmakhoz tartozó erdőkben 800, a kápolnási-birkisi uradalomban 400 db. sertést vállalnak makkra. Intézi az Erdészeti Hivatal. 3. Sopron megyében a győri püspök himódi erdeiben 800-1000 sertést fogadnak. A jelentkezők között árveréssel adják el. 4. Zarándon, Gyulai Zaránd gróf uradalmában a Fehér-Körös és a Csiger folyóktól átszelt erdők makkra egészen vagy részben kiadók. 5. Arad megyében, a sikulai uradalom erdőiben kb. 4.000 számos sertésre való makkoltatás egészében v. külön-külön kiadó.""' A makkoltatás nemcsak a gazdasági munkákban szerepel. Csokonai Vitéz Mihály Jövendölés az első oskoláról Somogyban с költeményében is helyet kapott a Somogy megyében oly jelentős sertéstenyésztési mód: Hát Múzsáknak szentelt Kies tartomány! Ily számkivetve volt Nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt-é Itt a makk s haraszt? Hát csak kanásznak termett A somogysági paraszt? 104 A makkoltatás hasznai. Gazdasági Lapok XI (1859) 585-586. 105 Kossuth Hírlapja 1848. szeptember 12. sz. 106 Falusi Gazda 1862. 115. 300