A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Varga Antal: Csuka Sámuel a „néplázasztó”
megállapítható, hogy nem vettek tudomást a Csukáknak a nánási levéltárban rzött nemesi okleveléről. 37 A tanács rosszakarata és a bíróság részrehajlása miatt kellett a büntetését :töltenie. Népszerűségére jellemző, hogy egy tanú sem vallott ellene, bármenyyire is szükségük lett volna ilyen vallomásra, „akiknek a tekintetén tiport" suka. A XIX. század elején mindenfelé igen rosszak voltak a börtönviszonyok, ülönösen azok a börtönök, amelyekbe a Csukához hasonló elítéltek is voltak, z a magyarázata, hogy a rabság alatt egészsége megromlott, sokat betegesedért az 55-56 éves ember. Fel kellett hagynia az országjárással. A hatóság :emében azonban továbbra is gyanús ember maradt. Mindig szemmel kísérték, sámontartották kik jártak hozzá és fiához. Erről tanúskodnak a nánási városi :gyzőkönyvben található ilyen tárgyú feljegyzések. A polgáriakkal kiszabaulása után is lehettek kapcsolatai. Titokban felkereshették, tanácsot kérhettek )le. Erre lehet következtetni egy 1836. január 15-i feljegyzésből. Ebben az 11, hogy Csuka Sámuel személyesen jelent meg a nánási magisztrátus előtt, s ltakozott az ellen, hogy a jelzett napra virradó éjjel a városcselédek és éjjeli rök nemesi házát meglepték, és az általa befogadott idegen utast a városházra akarták hurcolni. Mikor Miklós nevű fia az erőszaknak és a nemesi házat rt jogtalanságnak ellentállott, elhurcolták, a városi börtönbe zárták és 14 órán t fogva tartották. Ezért a méltatlanságért elégtételt kért, s követelte, hogy venégét is engedjék szabadon. Mint várható, a tanács a szóbeli panaszra azonnal megadta az írásbeli álaszt: „A panaszolkodó ha okot és alkalmatosságot a maga öncselekedete által zolgáltatván, esetét szenvedni tartozik." 3 * A feudalizmusnak ebben az utolsó szakaszában az uralkodó osztály minen eszközt megragadott, hogy a hatalom birtokában maradhasson. Csuka Saruéi nézetei ugyan eléggé zavarosak voltak, s nem mindenben haladóak. , hajdúszabadság visszaszerzésére való törekvés nem több, mint útkeresés a iudális kötöttségekből való kiszabadulásra. Nem ez volt ekkor már a legradiálisabb út. Törekvései azonban mégis gyengítették a feudalizmust. A polgári arasztlakosság „lázasztásá"-val felvilágosító munkát végzett, az osztályöntuatot növelte, osztályharcra is buzdított. A parasztság egyre világosabban látta sztályhelyzetét, s azt is, hogy a felszabadulás egyetlen útja hazánkban is a foradalom, mely 1848-ban be is következett. Ezt már Csuka Sámuel nem érte meg. De az idevezető utat, mint az antisudális mozgalmak egyszerű katonája, meggyorsította. 1840. október 24-én ;jezte be életét Hajdúnánáson. A nánási ref. egyház halotti anyakönyvében !sukath Sámuelnek jegyezték be nevét, s a halál okául a „sinlődés"-t. 7 Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében. (Debrecen, 1926), 126. Címeres nemeslevelet nyert a család II. Ferdinándtól is 1635. márc. 14-én István és fiai: György, Mátyás és Miklós. Az armális Herpay szerint Hajdúnánás levéltárában az 1791. évi fasc. 1. No. 142. alatt található. (Most nincs ott.) Herpay közli a leszármazást. 3 HBL Hajdúnánási 1836. évi városi jegyzőkönyvben 286. sz. határozat. ? Csuka nevét a nánási városi jegyzőkönyvek 1838-tól Nemes Csukáth Sámuelnek írják. 1848-ban ismét kétségbe vonják Nánáson a nemességüket, de az ügyet már nem folytatták le a megváltozott viszonyok következtében. A Csuka Sámuel és családjának leszármazói ma is nagy számmal élnek a Hajdúságban. 247