A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Dávid Zoltán: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében

Dávid Zoltán Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében Az elmúlt századok hatalmas járványai gyakran súlyos pusztításokat okoztak az ország különböző vidékeinek népességében. Az 1738-ban kezdődő és 1743-ig többször új meg új erőre kapó pestis egyike volt az ország népességét legjobban megtizedelő járványoknak.

1 A nemrégiben előkerült országos öszszesítés adatai szerint összesen mintegy 250 000 embert ragadott el, Magyarország és Erdély akkori népességének kereken 5%-át.

2 A megyei adatok tanulmányozásából kitűnt, hogy számszerűen a legtöbb áldozatot éppen Bihar megyében szedte, ahol a helységekből összesen 34 900, Debrecen szabad királyi városból pedig 8645 halálozást jelentettek.

3 Bár ezek az összefoglaló adatok eddig sem voltak ismeretlenek, a pestisben meghaltak községenkénti számának közlésére nem került sor. Az adatokat őrző értékes levéltári források részletes feldolgozásának elsősorban a helytörténeti kutatások szempontjából van jelentősége,

4 mert a járvány szeszélyesen kanyargó útja során közel sem egyforma mértékben pusztított és így demográfiai következményei is igen különbözőek voltak. Míg az egyik helység mindvégig mentes maradt a vésztől, a másik lakosságának jelentős részét, esetleg többségét elragadta. Az Erdélyből, közelebbről Nagyszebenből kiinduló és Magyarország déli részein át részben nyugat, részben észak felé húzódó pestis 1738 októberének végén jelentkezett először Bihar megye területén. Sarkadot, Kötegyánt, Nagyszalontát és Nagybajomot találjuk az első fertőzött helységek között. Ujabb erőre kapott a járvány 1739 tavaszán,- a helységek egy másik részében viszont csak az év vége felé észlelték az első megbetegedéseket. Az első hullám 1740 elejéig a megye 79 helységén vonult át és összesen 22 436 embert ragadott el. 1 Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I-IV. (Bp. 1929-1946) 2 O. L. Helytartótanácsi lt. Acta Pestilentia С 37.126. csomó. Adatait Az 1738. évi pestisjárvány с tanulmányomban adom közre. (Kézirat.) - Más becslések szerint a pestisben meghaltak száma 310 000 volt. Ezt közli régi forrásokra hivatkozva Magyary-Kossa i. m. I. 166. Ha ez a forrás Perliczi D.: Orvosi oktatás ... с művére támaszkodna, az adatnak nem tulajdonítanánk nagyobb forrásértéket, miután a kitűnő orvos könyve Budán 1740ben, a pestis pusztításának elején jelent meg és így összefoglaló adatokat semmiként sem tartalmazhatott. 3 Az említett összesítésben Bihar megyéből 32 700 halálozás szerepel. Az adatot a HajdúBihar megyei lt-ban őrzött eredeti kötet alapján helyesbítettem. (IV. A.-4/a 2-4. és 6-7. k.) A Debrecenre vonatkozó adat a járvány dühöngése alatt meghaltak összes számát adta meg és így került az országos összesítésbe, valamint más közlésekbe is. A pestisben meghaltak tényleges száma valójában 7893 volt. 4 Jó példa erre Kövér S.: Az 1739. évi fekete halál Hajdúböszörményben. DMÉ 1965 (Debrecen, 1966) 567-578. 181