A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”

Az építészeti emlékek kutatásában Buday mellett Roska Mártonnak is vannak érdemei.

125 Sőt nála még gondosabb ásatási megfigyeléseket találunk, mint Budaynal, mert míg Roska igyekezett elkülöníteni rétegeket, addig előbbi csak az alaprajzzal, az épület rendeltetésének meghatározásával törődött, s a leletek pontos közlésével, de a korszakolás szempontjából döntő stratigráfiai megfigyeléseket nem találunk nála. Ezt tényként szögezzük le és nem Buday munkásságának lekicsinyléseként, ugyanis a fenti módszer, amit ő is követett, volt az általánosan elterjedt akkor. A magyarosdi és kistarcsai villák

126 ásatása mellett jelentősebbek porolissumi kutatásai.

217 Úttörő munkát végzett Albánia római múltjának felderítésében is.

128 A római kori barbaricum emlékei közül egyetlen szarmata-jazig temető került csak közlésre.

129 Ez nem Erdély területén, hanem Szeged határában feküdt (Jánosszállása). Mindössze hét sírt tárhatott csak fel Kovács István, de azokat a tőle megszokott alapossággal végezte el. Temetőtérképet és metszetet készített a sírokról, sőt fényképeket is. A vizsgált tíz esztendő kutatásai nem oldottak meg alapvető problémákat Erdély római kori történetében, nem is oldhattak meg. De a századfordulóig begyűlt sok szórvány után a tudományosan megfigyelt múzeumba gyűjtött anyag alapot adott a későbbi kutatásoknak, s nem szabad lebecsülnünk a kisebb részletkérdések tisztázásával történt előrehaladást sem. c) Népvándorláskor Nem nagyszámú ebből a korszakból sem a feldolgozott lelőhelyek összege, mindössze három. De helytelen lenne jelentéktelennek bélyegezni pusztán ennek alapján e korszak kutatásait. Mindhárom temetőásatás és -feldolgozás Kovács István munkája, aki - mint alább láthatjuk - olyan magas fokú módszert alakított ki, amellyel korát messze megelőzte és csak László Gyula professzor temetőelemzéses eljárása múlja felül. A legkevesebbet a marosvásárhelyi leletek jelentették, mert mind a tizennégy sírt kirabolták.

130 Anyagát a marosszentannai és mezőbándi temetővel vélte analógnak Kovács István.

131 Utóbbi két lelőhely döntő volt az erdélyi germán leletanyag meghatározása szempontjából. Marosszentanna feldolgozása kapcsán a folyóvölgyek és a megtelepedés kapcsolatáról fontos, napjainkban egyre inkább beigazolódó következtetéseket vont le Kovács István: „Az archaeologia szempontjából... nem tartjuk feleslegesnek annak figyelemmel tartását és hangsúlyozását, hogy mely leletek mely folyóvölgyekből kerültek elő, sőt úgy gondoljuk, hogy az azonos korú emlékeket, főleg összefoglaló munkáknál, elsősorban a nagyobb folyóvölgyek, vagy más geographiai alakzatok szerint 125 Dezméri villa - Roska 1911/3. 106-108. Ajtoni villa - Roska 1915/6. 48-50. 126 Mindkettő Buday 1913/4. 109-154. 127 Buday 1915. 51-95. 128 Buday 1918. 1-71. 129 Kovács 1914. 45-117. 130 Kovács 1915. 278-299. 131 Kovács uo. 293. 135