A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”

Postának kiválasztott munkatársaival határozott tervei voltak. Célja egy olyan szakgárda kialakítása volt, amelynek tagjai a régészet egy-egy speciális területét művelik. Az őskor és a néprajz szakembere Roska Márton lett. A klasszika archaeológiáé és provinciális régészeté Buday Árpád, a numizmatikáé Kovács István. Utóbbi később eredeti szakterületének művelése mellett népvándorlás- és honfoglaláskori témák felé tolódott el. Posta szükségesnek tartotta, hogy az általa - helyesen - annyira fontosnak tartott keleti párhuzamoknak is legyen egy kutatója. Erre a pályára szánta az I. világháborúban tragikusan elhunyt Létay Balázst.

33 Tanítványait hosszabb, általában egyéves külföldi tanulmányutakra küldte. Buday Árpád például 1902/3 telén Posta Béla kíséretében Szentpétervárott volt, majd 1904/5-ben a bécsi egyetemen főleg felirattannal foglalkozott, 1909-ben a németországi limest járta be, majd a későbbiek folyamán szinte egész Dél-Európát és Kisázsiát. 1917-ben még Albániába is eljutott.

3

'

1 Az érem- és régiségtár fejlődésének alakulását folytatva 1903-ban jelentős esemény következett, melyet Posta Béla jelentett be: „. . . érem- és régiségtárunk f. hó 29-én (májusról volt szó) . . . kilép eddigi elzárkózottságából és az egyetemi évzáró ünnepélylyel kapcsolatosan át fog adatni a nagy közönség használatára . . ."'

ъ A kiállításról írt katalógusával fel akarta hívni a közönség figyelmét a múzeumra, hogy minél szélesebb tömegek támogassák aktívan a kutatómunkát: „Ha pedig azt fogja látni a látogató, hogy a gyűjtemény egyes csoportjaiban jelentékeny hiányok vannak, hogy néhol egész emlékcsoportok hiányoznak Erdély múltjából, akkor jusson eszébe, hogy ezeket a hiányokat csak azzal lehet pótolni, a mivel az intézetet magát megalapították, vagyis önfeláldozással, áldozatkészséggel. . ."

36 A múzeum megnyitásának évében már nyolc helyen végeztek szakszerű ásatásokat és a régészeti gyűjtemény többszáz tárggyal gyarapodott.

37 1905-ben pedig már az előző esztendő végén adott 4500 korona állami segély is éreztette hatását.

38 Orient Gyula lelkes munkája nyomán pedig kezdett valósággá válni az első magyar gyógyszerészeti múzeum. A magyar múzeumi gyűjtésnek olyan egyedülálló eredménye volt ez, hogy folytatására csak több mint egy fél évszázad múlva, napjainkban került sor.

39 1907-ben pedig a preparáló műhely nemcsak a gyűjteménybe kerülő saját anyagot tudta feldolgozni, hanem a vidéki intézeteknek is segédkezett/'

0 1908-ban öt ásatásra is nyílt lehetőség, amit Posta nagy eredménynek tartott, mert szerinte: „. . . gyűjteményünk tudományos értéke abban a mértékben szaporodik, a milyen mértékben a szakszerű ásatások foganatosítására képesek vagyunk . . ,"

41 33 Buday Árpád nekrológja. Dolg. (Szeged) 1937. 4. 34 Uo. 5. 35 Posta 1903/1. 347. 36 Posta 1903/2. 3. 37 Posta 1904. 228. 38 Posta 1905. 357. 39 Posta 1906. 65-68. 40 Posta 1908/1. 34. 41 Posta 1909. 34. 123