A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Mesterházy Károly: Avarkori csonttégelyek

egyezett a karok irányával. A tégely felülete díszítetlen, metszete kissé elliptikus. A földben keresztirányban ketté törött. Mindkét végén egy-egy egymással szemben levő fúrt lyuk, a lyukakban pedig mindkét oldalon egy bronz huzalból készült pecek. Győr-Téglavető dűlő 258. sír/

1 Gyermeksír. A tárgy pontos helyét Fettich nem ismeri, de az a tény, hogy az öv veretei között sorolja fel arra enged következtetni, hogy valahol az öv tájékán kerülhetett elő. A vékony kerek átmetszetű csont henger egyik vége letörött, a másik vége ép, kisebb átmérőjű. Felületén pontkörös díszítés van. Az ép végén a cső szélétől 4 mm-re két egymással szemben levő 3 mm átmérőjű fúrt lyuk van, a lyukak külső pereme erősen lekerekített és lecsiszolódott minden irányban. Jánoshida 111. sír.

5 Szarvasagancsból faragott, 11 síklapra tagolt felületű cső alakú tárgy. A síklapok felületén pontkörös díszítés van. A cső egyik vége kissé töredezett. Ezen a végen két egymástól 11 mm-re levő fúrt lyuk van. A lyukacskák átmérője 1,2 mm. A cső épebb végén egymással pontosan szemben egy-egy 2,5 mm átmérőjű fúrt lyukacska van. A lyukak külső széle kopottabb. A cső metszete mindkét végén kissé elliptikus. Az épebb vég kissé nagyobb átmérőjű, mint a töredezett. Az ép végen levő 2 szemben levő lyuk 3 mm-re van a cső szélétől. A rövidebb átmérőjű csővég teljes belső felülete kopott, ill lecsiszoltnak látszik. A sírban való helyzete ismeretlen. Jánoshida 22. sír.

6 Az előbbinél majd kétszer nagyobb, egyik végén kisebb, másikon nagyobb metszetű ill. átmérőjű henger. A kisebbik végen két egymással szemben levő fúrt lyuk van a cső szélétől kb. 7 mm-re. A másik végén nincs átfúrás. Hossza: 16,5 cm. A sírban való helyzete ismeretlen. Keszthely.

7 Egy férfi sírból négy darabot említ Hampel. A bemutatott darab keskenyebb végén nagyobb az egymással szemben levő két lyuk, a szélesebb végen több kisebb átfúrt lyuk van. Mokrin.

8 Felnőtt harcos sírja. A tárgy pontos fekvése a sírban bizonytalan, csupán annyi biztos, hogy a váz bal oldalán feküdt a mell és az öv tájékán. A csont henger keskenyebb végén egymással szemben két nagyobb, a szélesebb végén pedig a szegélyhez közel két kisebb átfúrt lyuk van. Szeged-Kundomb 218. sír.

9 A gyermeksírban a váz farcsontja(?) alatt volt. Alsó, szűkebb nyílása végénél akasztófüles, gömbalakú bronzcsörgő feküdt. A cső mindkét végén egy-egy egymással szemben levő viszonylag nagy átfúrt lyuk van, a lyukak külső pereme erősen lekerekített és lecsiszolt. A cső hossza 7 cm. Felületén bekarcolt díszítés van, metszete kör alakú. A felsorolt tárgyak szerepének meghatározására több kísérlet történt, de lényegében véve ahány kutató, annyiféle volt a vélemény róluk. Hampel a keszthelyi darabokat kardhüvelyvég veretének,

10 egy másik példányt pedig zabla oldalrészének tartott.

11 4 Fettich Nándor,- Győr története a népvándorlás korban (Győr, 1943.) 23., XIX. t. 23. 5 Erdélyi István: A jánoshidai avarkori temető. Régészeti Füzetek II/1 (1958) XXIV. t. 6. 6 Erdélyi: i. m. XI. t. 3. 7 Hampel Józseí: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig, 1905. II. 178. 8 László Gyula-. A népvándorlás lovas népeinek ősvallása. (Kolozsvár, 1946.) 7-8., Csallány. i. m. 61-62. 9 Csallány: i. m. 68. 10 Hampel: i. m. II. 178. 11 Hampel: A régibb középkor emlékei magyar honban. (Budapest, 1893.) I. 95-96., XCIV. t. 5-6. 111