A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Endre: Oláh Gábor levelei Gyökössy Endréhez

4 Kedves Bandi! Adom tudtodra, hogy bármennyire keservesen essék is: Makó alatt nem kerülhet színre a darabunk. Beszéltem a vén rezes orrúval s láttam, hogy az ő szekerének rúdja immár kifelé mutat Debrecenből, Szeged felé. Ha szeptember végén, vagy október elején állok szóba vele: még dűlőre juthatott volna hármas ügyünk. De így, egyelőre el van temetve. Már csak Zilahy Gyula támaszthatja fel. Hanem engemet legjobban bánt a Madai Gyula húzása-halasztása. Február első hetére ígérte szentül, hogy kezemhez juttatja darabját. Ma 10-ike van s még a fülét se mozdítja. Vagy ne kösse az ebet a karóhoz, vagy álljon gátra, ha üt az óra. Meg sem született gyermekről nem lehet adásvételi szerződést kötni! — Ne hangoljon le ez a híradás, öreg! Valamikor csak meg kell a dolognak történnie, mint a te hadnaggyá avatásodnak! Az sem lesz baj, ha Lengyel még javítgat a kíséreten, mert ez a fenéje a dolognak! Szerettem volna karácsonykor látni vitézi személyed, de nem jöttél el! Most már húsvétra várlak! Gyere hozzánk minden bizonnyal, ha pár napra is! Jól esnék már látnom szakállas pofádat. Móricz Pali szakadóban van a Független Újságtól.

11 Komisz Hoffmannékkal összeveszett. Válna tőlök, de nem fizették még ki. Tudod-e, hogy ez a gyalázatos ... dühöng a Bokrétára is ? Azért, mert verseket merünk bele írni! Többet ne is küldj egy sort se! A múltkori (Névnapra) versed is ezért az agyarkodásért maradt ki, amit Móricz sem bírt már tűrni. Hej Bandi! mikor alapítjuk mi meg azt a Bokréta-újságot, amelynek te lennél a főszerkesztője, én meg irodalmi rovat vezetője s vasárnapi költője? Addig szegény lesz a mi hírünk-dicsőségünk, míg ezt nyélbe nem ütjük! írj, ha van mit írnod! Szerető feled: Gábor (A boríték hiányzik. A levél végén ceruzával, valószínűleg Gyökössy jegyzete: 1905. III.) 5 Kedves Gyök bajtársam! Szó ami szó: megörvendeztettél a Szabolcska mondta szavakkal. Fenegye meg, Szabolcska csak nem hazudik! — s milyen helyesen látja a mi célunk lelkét! Én nem is bánnám, ha készülgetnénk a harmadik könyvünkre, mely 1906 tavaszán lenne megjelenendő.

12 Ennek a készülődésnek a bevezetője pedig tudod mi 8 Gerhart Hauptmann német író 1903-ban keletkezett Rose Bernd с. drámáját említi Oláh. A darabot aránylag igen hamar, már 1905-ben bemutatta a debreceni színház. 9 Bodor Aladár költő (1880—1952). 1908 nyarán Oláhval és Bajával Párizsban járt. Úti élményéről ő is beszámolt Keletiek Nyugaton (az Oláhéval azonos) című útirajzában. (Losonc, 1908). 1905-ben jelent meg Versek c. kötete, melyről Oláh levelében olyan magasztalóan ír. 10 Zilahy Gyula színész és színigazgató. Debrecenben 1905—-1913-ig működött. Művészi körökben Zsül néven becézték. Oláhnak több drámáját bemutatta, aki verset írt hozzá 25 éves színészi jubileumára („Zilahy Gyulának", 1908. február 23). 11 Móricz Pál (ifj.) 1870—-1936: népies hangvételű, anekdotázó, krónikás elbeszélő, a Hajdúság írója. Szegeden, Debrecenben, majd Pesten újságíróskodott. 12 A Bokréta harmadik kötetéről van szó itt és a következő levelekben. Tervezgetéseikkel ellentétben a könyv csak 1908-ban jelent meg a Singer és Wolfner kiadónál. (L. még a 27. sz. levelet). 592