A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

pesség volt, hanem az állattartás mellett döntően a földműveléssel foglalkozott (jaksorparti kalászlenyomatos töredék). Kalicz Nándor megállapította, hogy a földművelésnek az állattenyésztéssel szemben elsődleges a szerepe e népességnél. Ez nem is meglepő egy megtelepült jellegű népnél. A településeket két nagy csoportra osztja: 1. réteges (50—150 cm vastagság), teli-tulajdonságokkal és 2. egyrétegű település sírokkal. Egyes vidékek csak rövid ideig lakottak, más települések hosszabb ideig (v. ö. Gorzsa—Kovács tanya). Felvetődik a kérdés, hogy a két települési forma egyidőben létezett-e, vagy különböző^fejlődési fokot kell feltételezni. És ez oldaná meg a Kőrös-csoport belső kronológiáját. Megállapította, hogy a népesség alapsejtjét a településeken a kis családok képezték. A telepek a vízparton voltak, házaik egy vagy két sorban húzódtak. Jelentősnek tartja a hálós halászatot. A halászat folyhatott úgy, hogy csak a család vett részt benne, vagy az egész közösség. Minden esetben — állapítja meg — a háló fontos felszerelési tárgy volt a házakban. Trogmayer Ottó ásatásaira vonatkozó zoológiai következtetésekből mindenesetre a következőket állapíthatjuk meg: háziasítható vadállat fajokat vadásztak, a telepen előforduló nagyszámú háziállatcsont a meglevő háziasítást mutatja. 1.4. — Úgy gondoljuk, a kutatástörténet különböző fázisaira jellemző véleményeket és a legújabb szempontokat egyesítve, a Kőrös népesség életmódját — figyelembevéve az etnológia által nyújtott párhuzamokat, az alábbiakban vázolhatjuk: a) a csoport népessége olyan területen telepedett meg huzamosabban, mely sűrű erdőkkel tarkított, kiöntéses, időszakos vízállásokkal és folyómedrekkel tagolt, gazdag növény és állatvilágú rész volt. b) telepei között már voltak olyanok, melyek a tartós egyhelybenlakás bizonyítékai c) kétségtelen, hogy a táplálékszerzés egyik legkönnyebb módja a vízimadarak, állatok, halak és kagylók ( ?) elejtése, kihalászása. d) az eszközkészlet félreérthetetlenül bizonyítja a vadászat még jelentős szerepét, a fellelt csontanyag pedig az állattartás meglétét is. e) a kutatók egymástól eltérő hangsúlyozottságú állásfoglalásai, különösen a földművelés meglétével és arányával kapcsolatosan, úgy érezzük, abból fakadtak, hogy ki-ki az életmódra következtetések levonására alkalmas eszközanyag vagy telepmaradványok közül azt emelte ki, amelyik tételét leginkább alátámasztani hivatott volt. így — megállapításaik — még a földművelésre vonatkozóan is (vö. Csalog, de különösen is Gazdapusztai) csak önmagukban állták meg a helyüket. Amivel mi többet érzünk, az az, hogy az etnológia párhuzamai alapján a neolitikus népeknél feltétlenül egymást kiegészítő komplex gazdálkodást kell elképzeljünk azon a fejlettségi fokon, amelyen a Kőrös-csoport népessége is állott. Így harmonikusan illeszkednek össze a halász-vadász életformáról szóló bizonyítékok az állattartással és a véleményünk szerint is meglévő kezdetleges földműveléssel. Ugyanis azt kell megállapítanunk, hogy az általunk vizsgált eszközkészlet nem vall egyértelműen sem a halász-vadász, sem az állattartó, sem pedig a földművelő jelleg domináns volta mellett. 92