A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

szerzik be, én pedig a Közművelődési Könyvtár részére a szépirodalmi és ismeretterjesztő — nem tisztán szakirányú —és ifjúsági munkákat."

4 Nevéhez fűződik a könyvtár első nyomtatott katalógusának előkészítése és kiadása is. Sokat tesz a Könyvtár népszerűsítéséért, olvasóközönségének bővítéséért. Igazgatása idején sokat fejlődött a városnak ez a nehéz küzdelmek árán létrehívott intézménye, s országos viszonylatban is páratlan fejlődésre lendült. * A Közművelődési Könyvtár történetének második szakasza kezdődik el 1928 áprilisában, amikor az 1926 koratavaszán megkezdett és 1928 elején befejezett új múzeum épület nyugati földszinti helyiségeibe költözik. Könyvállománya ekkorra már meghaladja a 15 000 kötetet s 14 napi és 49 hetilap és folyóirat jár olvasótermébe. A múzeum épületébe költözött könyvtár zavartalan működését csak a világgazdasági válság bekövetkezése nehezítette. (1929—1933) A könyvforgalom ugyan jelentősen nem csökkent, ám a könyvállomány az egyre bővülő olvasóközönség igényét csak nehezen tudta korszerű szinten kielégíteni. Az 1931-es jelentésben Ecsedi István így ír erről: „A könyvtár látogatók számát növelte az a körülmény, hogy 1931-ben a ránkszakadt nehéz gazdasági helyzetben a testületek, a körök könyvtárai nem tudtak többé könyvet beszerezni, sőt egyik országoshírű könyvtár, a Kollégiumi Nagykönyvtár segélyforrások hiányában kénytelen volt a beszerzést beszüntetni, más jelentékeny könyvtárak is a beszerzést nagymértékben csökkenteni voltak kénytelenek."

5 (Ebben az időben folyik élénk vita a Református Főiskola könyvtárának állami kezelésbe adásáról Klebelsberg és a püspöki kar között.) Ecsedi változtatja meg a 30-as évek elején a könyvtár ex librisét is. Toroczkai Oszvald Hortobágy-át, Petri Béla modernebb Napbanéző-jére. 1935-ben Ecsedi István 10 éves könyvtárigazgatói jubileuma alkalmából a Debreczen című napilap — melynek Ecsedi külső munkatársa volt — méltató cikket közöl. Ebben a cikkben a Debreceni Könyvtárat a Fővárosi Könyvtár után — a látogatottságot tekintve — az ország második könyvtárának nevezi a cikkíró. A 10 évben — Ecsedi igazgatása idején — 1 039 304 látogatója volt a könyvtárnak, az elolvasott művek száma pedig 757 076 kötet volt. „Nagyszerűen megszervezett vásárlása teszi lehetővé, hogy sokszor hamarabb kaphatók az új könyvek a könyvtárban, mint láthatók lesznek a könyvkereskedők kirakatában."

6 — állapítja meg a cikk. Ecsedi István igazgatása idején — a 30-as évek közepén — a Közművelődési Könyvtár köré „hálózatot" is létesítenek, ha nem is mai fogalmaink szerint, meglehetősen primitív formában. 1935-ben Németh Nándor vendéglős kérésére a Hortobágyi csárdában 100 kötet könyvet helyeznek letétbe. Később a szegényház és a Nyilastelepi református olvasókör kap hasonló mennyiségű, többségében kiselejtezett, vagy duplum anyagból származó köteteket, melyek között ott szerepelnek az Ecsedi István által ajándékozott saját munkái is. Ezek a„könyvtárak" nem tehermentesítették a központi, anyakönyvtárat, ahogyan azt tervezték, s nem elégítették ki használóik többségének igényét sem. Jelentőségük elsősorban a kezdeményezésükben rejlett. Akkoriban mégis túlbecsülték őket, 4. A Debreceni Közművelődési Könyvtár 1925 évi működése. 190/8394.—

IV. 1926. bkgy. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár). 5. A Debreceni Közművelődési Könyvtár 1931. évi jelentése, a Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1931. 36. 6. Debreczen 1935. január 27. sz. 615