A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Tóth Endre: Oláh Gábor levelei Gyökössy Endréhez
9 Kedves Bandi! Megkaptam a kis Bokrétát, el is olvastam. Van benne egy pár igen szép költemény, pár igen gyenge vers és sok középszerű. Szerelmes verseidnek a többijét, a javát nem tetted bele —, ha a Harmadik Bokréta számára tartogatod, igen helyesen! Mert március 15-re (1906) újra ki kell rukkolnunk, ha hiszünk még jövőnk csillagában! Gulyás Jóskának már van annyi verse, hogy válogathat belőle egy kiadásra valót; Baja Miska is csak összepennázott valamennyit; Gyula is kiizzad talán-talán huszat-harmincat; te is udvarolsz egy kicsit a múzsádnak; azután meg engemet sem kell félteni. A két esztendei időszakot kutyakeménységgel meg kell tartanunk és nem szabad halogatnunk tovább a dolgot. Hát a katonáskodásod hogy végződött ? Van-e őrmesteri hármas csillag ? Hosszú kard, ragyogó ? Hiszem, hogy kivágtad a rezet a nagy ugrásnál is. Gyula meg Jóska ezóta törődnek a nemzeti járom alatt. Te! Volna-e a diákotthonban valamire való, tiszta — poloskafészektől mentes ágy, hogy ha vizsgára fellódulok, 14 legyen mégis hová lehajtanom fejemet! írj erről, öreg, mert ez okoz legnagyobb gondot. — A többiről majd odafent beszélgetünk egy sugárt! A kis Juhászt, meg minden jó emberemet szeretettel köszöntöm! Neked is maradok hervadhatatlan pajtásod öreg Oláh Gábor Ilonkát a minap két tiszt között láttam. Nevetett egy neki köszönő úron, aki kövérecske volt. Debrecen, 1905. okt. 8. OG. (A boríték hiányzik.) 10 Debrecen, 1905. október 15. Kedves Bandi! Hát megbántottalak ? Ej, biz Istók nem akartam! Csak sebtiben jelezni akartam: milyen hatással olvastam végig egyszer, pedagógiai vizsgámra készültömben a könyvedet. Lehet, hogy tévedtem; ilyen vizsgái anyagot magoló fővel nem láttam úgy, ahogy kellett volna, De, amit írtam, az nem bolondság mégsem. Annál kevésbé rossz akarat! Csak szűkszavú váza egy ki nem fejtett — s majd még kifejtendő — bírálatnak. Aztán meg, öreg, szokjál hozzá lassacskán az én mord szavamhoz, amely ha dicsér is, vág. Kérdd meg Gulyás Jóskától: mit írtam az ő megzenésített dalairól ? Magunkkal szemben szigorúbbnak kell lennem, mint másokkal szemben. De íme! most olvasom a kis Juhász bírálatát a Virágfakadásban. 15 Csaknem azt mondja el szép hegedűszóban, amit én neked fa nyelven megírtam. Mégsem 14 Tanári vizsgáját 1905 októberében tette le Oláh Gábor. Gyökössy ekkor már leszerelt a katonaságtól, Szegedről jogszigorlóként Pestre ment, s beiratkozott a bölcsészeti karra. Juhász Gyulával közös szobában lakott a IV. ker. Királyi Pál u. 12. sz. a. diákotthonban. Oláh Gábor aposztrofálása („a kis Juhász") ebben és a következő levelekben Juhász Gyulára vonatkozik. (L. a 14. sz. levelet, melyet Oláh kettőjüknek küldött). 15 Virágfakadás: a fiatalok folyóirata volt 1904—05-ben. Endrődi Béla szerkesztette, Oláh is munkatársai sorába tartozott. Ebben ismertette Gyökössy Idegen földön c. verseskönyvét Juhász Gyula. 596