A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Endre: Oláh Gábor levelei Gyökössy Endréhez

Tóth Endre Oláh Gábor levelei Gyökössy Endréhez Oláh Gábor és Gyökössy Endre ismeretsége s barátsága 1901. nyarán kezdődött. Oláh ekkor elsőéves bölcsész volt Pesten. A szünidőket a szülői háznál töltötte. Gyökössy az előző év szeptemberében került Debrecenbe, a jogakadémia hallgatójaként,

1 Baja Mihály pedig teológusként.

2 Mindketten költői ambícióktól fűtve jöttek a szemükben „nagyvárosnak", s Csokonai nimbusza miatt irodalmi gócpontnak tűnő s írói babérokat ígérő Debrecenbe. Előbb ők ismerkedtek össze, lévén mindketten a Nagy-kollégium bentlakó diákjai, majd barátságot kötöttek a gimnázium VIII., illetve VII. osztályába járó Gulyás Józseffel és Madai Gyulával, akik szintén verselgető, az önképzőkörben is sokat szereplő diákpoéták voltak. Ok beszéltek bizonyos áhítattal és dicsekvéssel az újdonsült költőtársaknak, a „jövevényeknek" Pestre szakadt barátjukról, Oláh Gáborról, aki sűrűn küldte lelkes hangú beszámoló leveleit az egyetemi életről, az irodalmi pályán elért első sikereiről, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt s más professzorok viselkedéséről. Madaiék is megírták Oláhnak, hogy új költő-barátokra akadtak, akik szintén szeretnének mihamarabb megismerkedni vele, az ő szemükben már is tekintélyes költővel. Ebben az elismerésben kimondatlanul az is benne rejlett, hogy az itthoni ifjú poétajelöltek Oláht tekintették a közülük való vezérnek, a primus inter pares-nek. Amikor tehát Oláh a vakációra hazaérkezett, nemcsak népes családja várta a „pesti fiút, az egyetemista urat", hanem a négy ifjú költőtárs is. A szünidő nagyobb részét együtt töltötték, folytonos tervezgetések, ábrándozások, véget nem érő felolvasások és viták között. A tervezgetésekből végül is megszületett a Bokréta, az öt költő baráti szövetsége. Elhatározták, hogy minél előbb — s később is bizonyos időközökben — kiadják költeményeiket közös kötetben, s mindenképpen támogatják egymást a göröngyös írói pályán. Egymás munkáit 1 Gyökössy Endre 1880-ban született Szeghalomban. Jogot és bölcsészetet végzett Debrecenben és Pesten. Sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki. A polgári forradalom idején, Juhász Nagy Sándor igazságügy-miniszter titkára volt. 1957-ben halt meg. Önálló kötetben megjelent jelentősebb munkái: a\ Versek: Idegen földön (Debrecen, 1905) Magyar muzsika (Újabb versek —, Bp. 1910) Honvéd (Új versek —, Debrecen, 1916) Szépország száműzöttje (Bp. 1921) Ezüstfurulya (gyermekversek Bp. 1922) Szép magyar jövendő (Bp. 1923) A termő élet rímei (Bp. 1924) Nádihegedű (gyermekversek, Bp. 1928) Hiszek (jubileumi verseskönyv 1902—1932, Bp. 1933) Apró jónapok hegedőse (Bp. 1928). b) Szépprózai művek: Debreceni meséskönyv (Debrecen, 1922) Mihály és Milán (ifj. regény, Bp. 1927) Asszonyok párbaja (Bp. 1932) A gömöri almafák (Bp. 1932) Harminchárom mese (Bp. 1937). 2 Baja Mihály 1879-ben született a Temes megyei Végváron. Debrecenben végezte el a teológiát. Több évi segédlelkészkedés után egy évtizedig Amerikában működött. Hazatérte után Túrkevén, majd Debrecenben volt lelkész. О is 1957-ben halt meg. A lírában Szabolcska és Pósa követője. Számos verseskönyve jelent meg a Bokréta kötetein kívül is. 585