A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

Ha gyérebben is, ebben az évfolyamban is megszólalnak fővárosi költők, mint György Oszkár és Komlós Aladár, s az 54. évf.-ban feltűnik egy új tehetség is: Havas Gyula. Versei, a Ma, Lennék a kedvenc könyved, Téli levél, Notturno stb. a halk, bánatos hangulatok, az ízlésesen dekoratív, finoman szecessziós stílus s a verselés avatott mestereként állítják elénk. Tehetségének e vonásai Tóth Árpád szellemi rokonának mutatják. Idézzük példának Notturno с. versét: A hold, a halk leányzó, tűnődve jár az égen Gyémánttal porzott úton aranyrózsák között, Ezüstvizű kannával már mindent megöntözött, Melyet merengve hintál zafírerű kezében. Most halkan hazahullok: ma koldus, király, lakáj, Hol sorfalat ragyognak a lámpa-katonák, És száll a Vágy dalolva sok fehér házon át, Hol sóhajos szobákban szűzlányok illatoznak, És csipkefüggöny csillan az ablakok homályán. . . Ó, hány hótest piheg most álmatlan nyoszolyáján, És érlelő szent csókot hány szomjas ajk kivan!. . . . . . Simul-e hozzám egyszer egy hamvas tiszta lányka, O, meddig ad szerelmet az utca röpke lánya, S a Hold, e nincs-leányzó, ez égi légi lány ?.. .

149 * * * „A halál kedves valaki" — írta Szombati Szabó egyik idézett versében, s ez a motívum oly gyakran fordul elő az új költészet követőinél, hogy többet kell benne látnunk puszta utánérzésnél, utánzásnál. Az igaz, mint Király István írja Ady halál-költészetéről szóló tanulmányában,

150 hogy ,,A pénz s a szerelemmellett a halál volt az Új versek s a Vér és Arany Adyjának egyik legjellegzetesebb költői motívuma,"

151 a motívum azonban nem pusztán divatból vagy szenvelgésből merült fel a fiatal költőnél, hanem néhány életrajzi, egyéni tényező mellett főleg a kiegyezés utáni kor dezilluzionizmusából táplálkozott. „Történelmi légüres tér volt a hatvanhét utáni: magányba szorultan, a tömegmozgalmaktól elszakadva, partra vetetten éltek a kor lázadói. A tett útját nem lelve, tiltakozásuk a halál felé fordult, az elrontott élettel szembeszegezték az elmúlás képét."

152 S mintha csak Királyt akarná igazolni, Karácsony Sándor bh. az 52. évfolyamban egy Ballag már a vén diák с páros jelenetkében leplezetlenül tárja elénk a 149 LIV. 6—7. 17. Havas Gyula bölcsésznek iratkozott be a Kollégium akadémiájára, de tanulmányait rövidesen abbahagyva a Debreceni Nagy Újság munkatársa lett, ahol Tóth Árpád is dolgozott. A két költő ettől kezdve Havas haláláig igen jó barátságban volt. Később Havas is a fővárosba ment, s ott sokat dolgozott a Nyugatban. Verseket, kritikákat, novellákat írt. Az I. világháborúban zászlós lett. 1918-ban 25 éves korában halt meg agydaganatban. Tóth Árpád szép, részletes nekrológot írt róla a Nyugat 1918. évf. (13—14. sz.) 517—522. lapjain. Barátságukat Kardos László is többször említi a Tóth Árpádról szóló monográfiájában, valamint Déry Tibor ítélet nincs с önéletrajzában (Kortárs, 1968. 6. sz. 877. és 880.). 150 A halál-motívum Ady Endre költészetében pályája első szakaszában 1905—1908 között. (ITK. 1967. 4. 422.). 151 i. m. 422. 152 i. m. 423—424. 571