A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése
A folyóiratban Schedius Lajos professzor kel Váradi Szabó védelmére, s amikor a vita egyre szélesebb arányokat ölt, a szerkesztő igyekszik elterelni a figyelmet Pestalozziról, és arra szólítja fel a problémával foglalkozókat, hogy külön, önálló tanulmányban fejtsék ki mondanivalóikat a kérdéssel kapcsolatban. így jött létre Váradi Szabó János úttörő munkája „A hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról. Nevezetesen, hogy kellene azokat a szorgalom (industrialis) oskolákkal egybekötni..." (Pest, 1817), amelyben a munkának a nevelési folyamattal való összekapcsolására vonatkozó, nevezetes Pestalozzi-elvet fejtegeti. Munkáját alkalmi postával megküldte Kazinczynak, aki figyelemmel tanulmányozta azt, bár betegsége ebben akadályozta. 20 Arra is van célzás a levelezésben, hogy a megelőző vitáról Kazinczy már megfelelő képet alkotott magának, s az ügy érdekében nem nagyon örült annak, hogy éppen Schedius vette pártfogásába levelezőtársát. 21 Holott ebben nem volt egészen igaza, mert Schedius mint a pesti evangélikus iskola felügyelője sokat tehetett, és tett is, az új tanok népszerűsítésére és gyakorlati alkalmazására. 22 Schedius védelmére meg kell még említenünk, hogy egyébként nem szívesen írta le gondolatait. Tehát itt igen erős meggyőződése játszhatott közre, hogy tollat vett kezébe, és cikket írt a Pestalozzi-módszer védelmére. Ezenkívül ő biztatta Váradi Szabót könyve megírására, és széleskörű propagandát fejtett ki Pestalozzi műveinek megrendelése érdekében. Ez utóbbi irányban egyébként Kazinczy is mindent elkövetett vidéki viszonylatban, sajnos azonban kevés eredménnyel, mert egyetlen előfizetőt sem tudott szerezni. 2;5 A sikertelenség magyarázatát abban látja, hogy a kormányzat nem tekintette szívügyének Pestalozzi tanainak alkalmazását és terjesztését, mint ahogy az más országokban is történt. Az iskolák nagyobb része egyházi igazgatás és felügyelet alatt áll, ami a modern eszmék elterjedését gyakran akadályozza. Ebből következőleg Pestalozzi tanainak a térhódítása Magyarországon egyideig meglehetősen alkalomszerű volt. Vidéken úgyszólván egyedül Kazinczy s néhány neveléssel nem foglalkozó debreceni (Kiss Imre salétrominspektor, Szentgyörgyi József orvosdoktor) fizetett elő Pestalozzi műveire. A nyelvújítás vezére és a Pestalozzi-tanítvány Váradi Szabó szellemi találkozásának fontos színtere az anyanyelvi oktatás. Váradi Szabó János 1815. okt. 26-i levelében kifejti, hogy az anyanyelv nemcsak az irodalom jelentős tényezője, hanem az ismeretek terjesztésének is nélkülözhetetlen eszköze. Ennek oktatását viszont a kora gyermekkorban meg kell kezdeni, és alaposabban végezni. Mindkettőjük közreműködésére a sárospataki főiskola tanulmányi rendjének 20 „Betegen fekszem, 's ágyban írom e' levelet; a' Munkát elkezdem olvasni nagy gyönyörűségekkel ; érett lelket 's Lógicát [!] mutat bennem minden, 's a' tárggyal lett teljes megelégedést; de abba kellett hagynom. Ámbár úgy illett volna, hogy olvassam végig elébb, 's úgy írjam a' levelet, sietek köszönetemet megvinni a' kedves ajándékért, félvén, hogy a' Munka már régen hever azoknál, a' kikre elhozása bízva volt. De ígérem az Úrnak, hogy az meg lesz olvasva". Kazinczy levele [Váradi] Szabóhoz. Széphalom, 1817. nov. 13. Lev. XV. 353. 21 „ ... nálunk Folnesicsek szólanak ellene [Pestalozzi ellen/, 's a' Tudományos Gyűjtemény a' szidalmat a' Munka első füzeteibe vette fel, 's oily nem bátor Védelmet talált Pestalozzi, a' millyet nem igen várt." Uo. 354. 22 A kérdés bővebb kifejtését 1. Lengyel Imre: Wilh. Egger pinxit 1825. A Lilla arckép festőjéről (DMÉ, 1962—64. Debrecen, 1965. 264. és kk). 23 „A Méltóságos Generálisné [id. Vay Miklósné] parancsolt velem, hogy Pestalozzinak szerezzek Előre-fizetőket, 's nem tudom már mennyi ideje, hogy megírtam, hogy eggyet sem kaptam, 's e tájon én vagyok az eggyetlen egy Subscribens. Azolta is haszontalan volt iparkodásom mind itt mind Erdélyben. Oroszországban a' dolog megyén mert ott akarja az igazgatás: . ..". Kazinczy levele [Váradi] Szabóhoz. Széphalom, 1817. nov. 13. Lev. XV. 354. 520
