A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Sipos juhász tanyája. Jeles tanya Pallagon a Ligetszélen. Korábban Aranytanya néven volt ismeretes. Sipos-kert. Szőlőskert a várostól egy km-re a Cégény út északi oldalán. Legrégibb kertjeink egyike. Nála csak a Vénkert régibb. Kb. 1750 táján létesítették. „Amely szőllőt a Sipos Kertben Néhai Sár. Szabó Ferencz az eskedtető édes Attya János fijának adott, maga szerzette-é vagy az Attyjáról, néhai Szabó Andrásról maradt reá?" Özv. Bálint János 80 esztencős tanú vallja: „Mikor a Sipos Kertet osztották, Sár. Szabó Ferentz ment ki a tanúval föld váltani."

124 (A Sár. a Sárándi előnév rövidítése.) A tanú életkoráról s a vallomásban előadotttakról arra lehet következtetni, hogy a Sipos-kertet a XVIII. sz. közepe táján osztották. Az 1783-as és az 1853-as katonai térképek feltüntetik. Siralomgödör. Lásd Cigányok siralma! Somossy-lapos. Viden a Nánási út keleti oldalán a volt Somossy Péter-féle íagban levő kaszáló. Somossy Péter-féle tanya. A fenti címszóban szereplő tanyásbirtok. Soós-tanya. (Sós-) Az első világháború előtt Soós nevű tanítóé volt, s nevét akkor is megtartotta, amikor Hattházy László birtokába került. Ott volt a Méneskertben a Téglási úton kívül. Söre -re. A vidi praedium egy részét a XVII—XVIII. sz.-ban mint sőrelegelőt hasznosították, elsősorban a Nánási út mentén levő részeket. „A Vidi praedium a Nánási út mellett Sőre legelőnek marad el."

125 1747. jan. 1-én kelt contractuális levél szerint városunk a Nánási úton túl levő vidiföldjét egy egész esztendeig sőrelegelőül Debrecenben lakó Bárányi Mihálynak 145 tractuális forintért bérbe adja.

126 Ez idő tájt a vidi Sőrejáróföldet debreceni marhatőzséreknek adták árendába. Előkerül a Sőre név eltűnt ökrök nyomozásakor is. „Hová lett az egyik ökör ? Egyik megdöglött a Sőrén"

127

.. . Sőregödör. A Nánási út nyugati oldalán, a Hajdú Mihály és Potri-Szabó-féle földeken, az egykori Sőrén levő mélyedés. Ma is élő név. Sörejáróföld. A Sőrét teljesebb névvel így is mondották. Bolgár-Sőrés-féle csemegés. A bolgár kertészettel foglalkozó Sőrés család létesítette gyümölcsös a telekföldi Kisdűlő déli oldalán. Strázsa-hegy. A Kapus-nyiladék déli végénél levő homokdomb. Pallag 1835. év térképe feltünteti, s Szombathy András 1746. évi mappáján is szerepel, az 1883. évi kataszteri térkép is jelzi. Ma inkább Esterázsa-hegynek mondják. Süvöltős János-féle tanya. (Süvőütős-). Pallag, Komlós-lapos. Ma a Bocskai Tsz majorja. Szabad Gábor tanyája. Jeles tanya Pallagon a Komlósban. Budai Szabó József tanyája. Mező, Téglási út. Bohó Szabó Miklós tanyája. Pallag, Bogárzó. Lásd Bohó dűlő! Longás Szabó István tanyája. Savósgútalja. Azelőtt Karap-tanya. Panda-Szabó tanya. Közismert tanya volt Viden az Iskola dűlő és Nánási út sarokban. Panda az Anna beceneve volt a XVIII. sz.-ban. Pazonyi Szabó Bálint-féle tanya. Feketeföld, Takács dűlő. Potri Szabó-féle tanya. Vid, a Nánási út nyugati oldala. Utóbb Hadházy Imre tanyája. Székely Szabó Imre tanyája. Pallag, Savósgútalja. 124 P. I. 1806. júl. 14. 125 Tjkv. 1746. 126 Tjkv. 1747. jan. 1. 127 P. I. 1807. jún. 22. 31* 483