A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

előfordul. „Az orgazda, a savósguti csaplár és a tolvaj a lopott disznó árát a Rutzásban itták meg."

114 Rab János hívott egy ittze borra a Rutzásba."

115 „A Rutzás csapszékbe mi nállunk ott volt az öreg Papp Mihály és ott adta át fiának a kertet bojtársága bérébe 9 V. forintokba."

116 Az 1783. évi katonai térkép Rudzás néven tünteti fel. Az 1835. júl. 24-én készült „Térképe a Pallagi Pusztán levő ún. Ruczás Csapszéknek. Felmérte Szabó Keresszegi János hiteles mérnök."

117 A funduális könyv 1839-ben Rucás csapszéke néven elmíti. Az 1853-as katonai térkép WH (Wirtshaus) jelzéssel tünteti fel. Téglát is égettetett annak idején a város a Rucásnál. „A pusztagazda jelenti, hogy a Rucás csapszék előtt égetendő téglának alkalmatos földet köznyomásból nem találván, a lakosok között bérbe adott földből kéntelenítessenek lét lánc széles és 7 lánc hosszúságú földet elfoglalni."

118 Amikor a debrecen-nyíregyházi műút megépült (1888), az Áhít elvesztette jelentőségét, s a főként utasokból egzisztáló Rucás lehanyatlott, majd megszűnt. A város eladta, s a Gacsos-Hajdú Gábor — a földje végénél lévén — tanyának megvette. A tanya kútágasán sokáig lehetett látni egy vasbilincset, amelyet valamely szökött rab vagy pandúr hagyott annak idején a Rucásban. A belvízrendezés előtt a poroszlói és pallagi részeken sok volt a tó, a rét, a láp, amelyek vonzották a vadrucaféléket. Különösen sok volt belőlük a csapszékkel keletről szomszédos tóban, amelyet ezért Rucás-tónak, a partján épült csapszéket pedig Rucás csapszéknek, röviden Rucásnak nevezték. 2. Rucásnak mondják a csapszék környékén elterülő földeket is. Rucás dűlő. Nyugat felől számolva a 3. pallagi dűlőút neve, amely a régi Alút egy darabja. Rucás-dülő az a dűlőföld, amelyben a Rucás csapszék állott. Rucás-tó. Tó Pallagon, a volt Rucás csapszéktől keletre. A Funduális könyv szerint 1839-ben még a város tulajdona. A tavat azóta lecsapolták. Sámsoni út. (Sámsomi-) 1. Hadházról vezet a Széchenyi utca (Ökörkút köz) folytatásaként a Nagyerdőn, Pallagon és Savósguton át Sámsonba. A legrégibb idők óta meglévő nevezetes út. Valamennyi térkép feltünteti és a hatósági iratokban is szerepel. „Hatház városából jövő Sámsoni út mellett a Csárdán Hatház felől az út melletti a fák között valamely ember valamely asszonnyal tisztátalan dolgot csinált vona."

119 2. A Böszörményből Sámsonba vezető út. Szombathy András 1746-ba készült térképén (DAL) „Hajdú Böszörményből Sámsonra úf néven szerepel. Böszörményből a hadházi Csere déli szélén haladt, majd a Komlóson és Diósváron át ment Sámson felé. Hadház és Böszörmény határperének (1766) irataiban is szerepel. „A hadházi földet a Zeleméri pusztától a Sámsoni út határozza meg mindaddig, míg a Lebuj csárdához pázsitos út nem következik."

120 Ezt az utat Pallag dülőzésekor (1835) megszüntették. Sándor Lajos dűlő. A második pallagi dűlőút. Sándor Lajos-dülő. A fenti járódűlő naplementi oldalán levő dűlőföld neve. Itt volt a névadó Sándor Lajos 50 holdas tanyásbirtoka. 114 P. I. 1807. ápr. 30. 115 Nyavalyádi Samu vallomása. P. I. 1807. dec. 24. 116 A rucási csaplár vallomása P. I. 1807. márc. 6. 117 Debrecen Városi Levéltár Térképtára: DVT 118. 118 Tjkv. 1844. márc. 12. 119 Bjkv. 1738. ápr. 10. 120 H.—B. pere 1767. 121 P. I. 1806. júl. 27. 31 Déri Múzeum évkönyve 481