A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

efféle mondatok félreérthetetlen és pontos helymegjelölés. Régi írásokban kötvélyfa, körtvüyfa fordul elő. Közép dűlő. A Monostor három dűlőútja közül a középső. A Debreceni kövesútból délnyugatra ágazik ki, és tart a Szél-tanyáig, majd ott elvész. Középsö-csőszház. Lásd Cserecsőszház! Közép út. A vidi állomástól vezet a Kis-Botos tanyába, innét tovább nyugatra a Nánási útba. Kucik hegy v. Kucik -ot, -ba. 1. Jeles hegy a Nagyerdő és a Keleti lapos közt. 2. Minthogy a Keleti temetőt a Kucik hegyen és környékén létesítették, a Keleti temetőt is jelenti. Sz: „A Kucikba tart о is", azaz a halálhoz közeledik, nem sok ideje van hátra. Az 1853. évi térkép már temetőnek jelzi. A Kuczik családnév válhatott a hegy nevévé. A kuckó alakváltozata, s mint köznév ma már ismeretlen. A kemence mögött levő búvó- és nyughelyet jelentette, amelyet ma suí-nak neveznek. Kun-hegy (Ku-hegy) 1. A Liget és a Keleti lapos közt levő homokdomb, 1863-ban parcellázták szőlőskertnek. „A Városi Tanács elhatározta, hogy a hasznavehetetlen Kun hegynek nevezett homokföldet 600 • -ölével kiosztja azon kötelezés mellett, hogy egy ilyen nagyságú területre egy háznál több épületet sem a jelenben, sem a jövőben építeni nem szabad."

69 2. Homokdomb a Rucástól délre a határon, a debreceni Beton-tanya irányában. Kun-kert (Kún-ker) 1863-ban alakult a Kun-hegy és környéke parcellázásakor. 116 db 600 • -öles parcellából áll. Minthogy nyílhúzással döntötték el, melyik parcella kié lesz, egy ilyen 600 • -öles darab egy nyilas föld, egy nyilas szőlő. Kunkert-hátulja (Kúnkerthátúja) -n. A Kunkert keleti oldalán levő közbirtokossági földek, amelyeket parcellánként évente adtak kishaszonbérletbe. A Kun-kert létesítése óta nevezik így. Az 1883-as kataszteri térkép már feltünteti. Kutas -t, -on. Teljesebb alakjában Kutas erdő, Hadháztól 3 km-re nyugatra kezdődik, s tart a Böszörményi erdőig. Északról a Telekföld, délről a Csere és Demeter határolja. A múlt század végéig kevés kút volt a határban. A Kutas Hadház felől eső szélén, az eklézsia földjére menő nyiladékban volt egy régi nagy és jóvizű kút, az ún. Szegelet-kút. A környező részekről ide jártak inni és itatni. Ez a kút lett az erdő névadója. Helyét, amelyet magam is láttam, már csak egy gyepes gödör jelzi. Kutas-árok. Határárok a Böszörményi erdő és a Kutas közt. Kutas-járás. A Kutas és a Cégény út között levő Telekföld hivatalos neve. Kutasi csőszház. Erdőcsőszház a Kutason. Az 1884-es térkép már jelzi. Kutas-dűlő. A Telekföld déli szélső dűlőföldje. Kúti-lapos. Lapos a Kúti család egykori szállásföldjén, a Cégény út déli oldalán, az Erzsébet kerten hazulról. Kutya-hegy. Homokhegy a Nagyerdő déli szélén a Mocsolyától keletre. Külső-csőszház. Lásd Cserecsőszház. Külsőcsőszház út. A Cserén a Cseme útból vezet a Külsőcsőszházhoz. +Külső korcsoma. Lásd Erdő alatt való korcsomat Külső-Vid. A Vidiföld északi fele. Lásd Nagy-Vid! Lapos -t -ra. 1. Mint tulajdonnév, a város alatt levő libalegelőt jelenti. Ma 59 P. I. 1807. jan. 31. 60 Tjkv. 1863. jún. 18. 464