A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

hajdúböszörményi határban levő Zelemér felé. Minthogy Zelemérről sokan nem tudnak, s így a név eredeti jelentése elhomályosult, az Elemér személynévvel azonosították, s a Z-t az élő nyelvérzék a névelőhöz kapcsolta. Az utat az utóbbi években megszüntették. A helye még jól kivehető. Lásd Zeleméri úti -j-Előharaszt-erdő. A funduális könyv 1839. említi, ma már ismeretlen. Első-csőszház. Lás d Csere-csőszház! Első-hegy. Homokhegy a Nagyerdő keleti szélén, a Kapus út jobb oldalán. Hadház és Bököny 1773. évi perében említik, és Pallag 1835. évi térképe is feltünteti. Ma Bőgő-hegynek nevezik. Első-nyiladék. A Csere Marci-gaz nevű részének déli oldalán, a Nagydűlőre merőlegesen fekvő nyiladék. A város felől számolva ez az első. Első-tiszta. A Funduális könyv (1839) említi. A Nagyerdőben a Sámsoni út közelében levő szántó volt, amelyet évente kishaszonbérletbebe adtak. Azóta erdősítették. Ember Gábor-tanyája. Pallag felosztása, tehát a múlt század közepe óta meglévő jeles tanya a mai Jenő dűlőben a Ligetszélen. Később Ny. Kiss Gábor, majd az utóbbi időkben Kiss Dánielné-féle tanya néven szerepelt. Emléktölgy (Emlíktőügy) -et. A Nagyerdőn a Kisember-hegy-Kelenc erdőrészben áll. Az 1900-as évek elején Komor Sándor Arany János utcai lakos az Erdőbirtokosság akkori pénztárosa lábonálló árveréskor ezt a tölgyet megvásárolta azzal a kikötéssel: amíg el nem pusztul, kivágni ne szabad. így maradt meg a mai napig. Faja: kocsányos tölgy (Quercus robur), kora: 160—170 év, magassága: 26 m, átmérője mellmagasságban 105 cm. 15 m magasságig egyenes, ágtiszta, koronája szabályos, korát az ágak állása hűen tükrözi. A megye legszebb tölgyfája, öregebb van nála, de szebb nincs. Ezt ismerte fel Komor Sándor és áldozatkészségével megmentette ezt a már természetvédelmi emléket a természetbarátok és a tudomány számára.

33 Emléktölgy fia. Az Emléktölgy mellett levő, annál valamivel kisebb, de szintén szép, szabályos növésű jeles tölgyfa. Erdőalja (äja). A Nagyerdő külső övezete a keleti és déli oldalon a Sámsoni úttól a Mackóig. Az 1882. nov. 29-i birtokossági jegyzőkönyv és az 1892. évikataszteri térkép mint az erdő mellékén elterülő szántóföldet tünteti fel. Azóta erdősítették, Erdőalja neve azonban megmaradt. -{-Erdő alatt való korcsoma. Hogy pontosan hol volt, nem tudjuk. Létéről egy bírói jegyzőkönyv ad hírt. „Az elmúlt vasárnap Szt. György havának 22. napján az erdő alatt való korcsomán kicsoda kínozta V. Szabó Jánost ?"

34 Külső korcsomának is nevezték. „Áldozó Csütörtökön Kovács Marci verekedett a külső korcsomában."

35 Erdőcsőszház. Régebben a szegődményes erdőcsőszök, ma már az állami erdészek lakása. Vagy a benne lakó erdészről, vagy az erdőrészről, vagy mind a kettőről nevezik. 1. Bácsi-csőszház. Erdőőrház a Mocsolyában. A korábban benne lakó Bácsi Ferenc erdőcsősz a névadója. Jelenlegi lakójáról Major-csőszháznak is mondják. 2. Szukacsi-csőszház. Erdőőrház a Szakácsban. 3. Enyedi-csőszház. Régi erdőcsőszház a Sámsoni út északi oldalán a Nagyerdő keleti széle felé. Névadója a benne lakó Enyedi Pál erdőőr. 4. Majálisi-csőszház. A Nagyerdő város felőli részén, a Majális tér déli szélé33 Varga Imrének az Állami Erdészet hajdúhadházi vezetőjének közlése 1967. okt. 24-én. 34 Bjkv. 1736. ápr. 25. 35 Bjkv. 1733. okt. 9. 448