A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések
2. kép. Cégény-iskola Cigányok siralma -ába. Siralomgödörnek is nevezik. Mélyedés a Nagyerdőn a Juhkút-nyiladék északi oldalán. Nevét azzal magyarázzák, hogy valamikor a helyen vándorcigányok fagytak meg, egyesek szerint kettő, mások szerint hét, ismét mások szerint kilenc szekér cigány. Hogy mikor, már senki sem tudja. A név azonban régi és közismert. Cugos-kapu. Az a vasúti sorompó, vasútkapu, amely a Szukacs, a Dorogiás telekföld és a Rákóczi kert sarkánál zárja el a Pallagi utat. Itt, ennél a kapunál mindig fúj a szél, mindig léghuzat, cúg van. Régi név. Talán a vacút megépítésének idejéből (1858) származik. Csákó-dűlő. A Feketeföldön az ún. Nyerges-járás keleti szélső dűlője. A Szegedi-folyás és a Tóth-lapos közt húzódik a Cégény úttól a böszörményi határig. Névadója a dűlőben tanyásbirtokos Csákó család. Csákó dűlő. A fenti dűlőföld keleti oldalán levő járódűlő. Csákó József tanyája. A múlt század közepe óta jeles tanya a Feketeföldön, a Csákó dűlőben. Csákó László tanyája. Pallag, Rucás dűlő. Csapó Gazsi tanyája. Mező, Szárkút. Csapó Feri tanyája. Nyárfalapos, Cégény út. Csath Zsiga tanyája. Vid, Kistanya-dülő. Cseme-hegy -re. Hegy a Cseme út mentén a Cserén. „Tudom, hogy Józsi Nagy Mihálynak volt ott a Cseme hegyen egy rakás fája, mintegy két klopfter." J ' Cseme út. A Csere egyik fő útja a legrégibb idők óta, amint az Úri János tanúnak Hadház és Böszörmény 1776. évi határperében tett vallomásából 12 Protocollum inquisitonale (a továbbiakban P. I.) 1807. márc. 20. 438
