A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Cs. Tábori Hajnalka: A Déri Múzeum népies üvegfestményei

kőborítás, a háttér a fa lombjáig sárga, feljebb fehér. A zászlókon és a koronán levő keresztek bizánci stílusúak. A keret pótolva lett. A XIX. század második felében készült, Baranya megyében Személyben vásárolták. M.: 45,4 cm, Sz.: 34,5 cm. Lsz.: DGY.1156. (19. kép.) Mater Dolorosa. Kétalakos kompozíció, Mária, ölében a halott Krisztussal. Mindketten félprofilból látszanak. Mária vörös ruhában, fejéről leomló vörös palástban ül, fején bizánci stílusú korona. Attribútum: Mária szívét hét tőr döfi át. A korpuszok drapp színűek, szürke árnyékolással, vörösbarna kontúrral, fekete hajjal és szakállal. Krisztus fején szintén bizánci stílusú korona látható, testét drapp színű, fekete redőjű lepelbe csavarták. A háttér kék, két oldalt sárga és vörös szirmú, zöld levelű stilizált rózsákkal. A képet Rente Jánosné egyeki lakostól vásárolták. A XIX. század végén készült. A gyűjtő megjegyzése szerint „tót szentkép". Kerete régi szúrágott fa, hátlapja pótolva lett. M.: 44,7 cm, Sz.: 36,4 cm. Lsz.: Sz. 1906:660. (20. kép.) A szent család. Többalakos kompozíció a kis Jézussal, Máriával, Szt. Józseffel és a barmokkal. A gyermek Jézus teste fehér gyolcsba van csavarva, feje körül glória, portréja kicsinyített felnőtt arc. Mária és József a gyermek előtt térdelnek. Mária ruhája vörös, gallérja és fityulája fehér, vállán kék palást. József ruhája zöld, palástja vörös. A korpuszok színe halványrózsaszín sötétebb arcpírral, a kontúr vörös, a haj sötétbarna, a szemöldök és a szakáll szürke. Mária és József glóriája a fejek fölött lebegő, fehér csillaggal díszített kék korong. A háttér stilizált kapu, fehér és barna oszlopokkal, piros cseréptetővel, alacsony, zöld kisajtóval. A háttér világossárga és zöld. A képet Tótvázsonyban vásárolták, Veszprém megyében. A XIX. század végén készült. M.: 38,7 cm, Sz.: 28,2 cm. Lsz.: DGY.1158. (21. kép.) Szentháromság. Kétalakos kompozíció, a Dürer óta ismert szentháromság ábrázolás. Az atya: ülő alak szemből, kitárt karral tartja a megfeszített fiút. Ruhája arany szegélyű barna palást, alatta arannyal díszített kék ruha fekete redőkkel, a süveg arany vörös szegéllyel, csúcsán bizánci kereszt. A fej fölött csúcsos, ovális, aranysárga dicsfény. A fiú félprofilból ábrázolt félalak, kifeszített karokkal, stigmákkal, dereka köré csavart szürkéskék gyolccsal. A korpusz világosdrapp, fekete kontúrral, a haj és szakáll sötétbarna. A fiú fején töviskorona, feje körül aranyozott glória. A kitárt szárnyú fehér galamb a düreri ábrázolástól

15 eltérően nem az atya feje fölött, hanem a fiú teste alatt gomolygó kék felhők közepén levő ovális mezőben van. A kép alapszíne fehér, a felső sarkokat virágindák díszítik, arany közepű, vörös szirmú tulipánok és rózsák. A keret régi, szúrágott fa, a hátlap pótolva lett. Esztergom megyében Csévón vásárolták. A XIX. század közepén készült. M.: 52,3 cm, Sz.: 42,8 cm. Lsz.: DGY.1150. (22. kép.) Szent Vid. Egyalakos kompozíció félprofilból. Attribútum: mártírhalál. A korpusz egy fekete állványon álló, forró olajjal telt üstből kiemelkedő alak. Színe: világos rózsaszín, szürke árnyékkal, rózsaszín arcpírral, barna hajjal, szürke szemgödrökkel, a fej körül arany glóriával. Az üst alatt égő tűz vörös, lobogását fekete rácsszerű vonalak jelzik. Az üst sötétszürke, rajta elmosódott felirat: S=VE. T. A felirat és az üst állványa fekete. A háttér az alsó egyharmadban középkék, felül világoskék. A felső sarkokban stilizál sárga és vörös szirmú, zöld levelű, sötétkékkel kontúrozott virágok vannak. A képet Pest megyében 15 Lásd Dürer Die Anbetung der heiligen Dreifaltigkeit című képét V. Schsrer: Dürer Klassi ker der Kunst IV. (Stuttgart und Leipzig, 1904) 43. és a hasonló népi ábrázolásokat Csatkai E. i. m. 95. és M. Arató-Albecker: i. m. 49. második kép. 423