A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sápi Lajos: Faragott kapuk Debrecenben

20. kép. Hajó utca 16. sz. kerítés és részlete mintázott országos viszonylatban is kiváló romantikus stílusú Csokonai Vitéz Mihály debreceni költő szobra elkészült és a Kálvin téren felállításra került — ha lehetett, — a költő emléke még elevenebben élt a debreceniek szívében. Csokonai Vitéz Mihály Darabos utca 19. szám alatt állott lakóháza és halálozási helyével szemben Darabos u. 10. szám alatt építette az egyik jó nevű asztalos mester a műhelyét és lakóházát az 1880-as években és a kapujára a költő iránti tisztelettel ennek teljes alakú domborművét faragtatta ki, az elmaradhatatlan csikóbőrös kulaccsal. Bár kétséget kizáróan felismerhető a költő — a Cs. V. M. névbetűket is kivésték a dombormű talapzatára. Később mikor a házat Zelinger Ede Debrecenbe költözött neves címfestő mester vette meg az 1890-es években, igen nagy gonddal ápolta a hagyományt és mindig kifogástalan állapotban tartotta a kaput, sőt a díszítéseket arany szegélyezéssel látta el. Célszerű lenne a kapu megmaradását továbbra is biztosítani, különösen Csokonai emlékére figyelemmel (21. kép). A századforduló idején Horváth János jómódú debreceni ácsmester a Csapó utca 51. szám alatt magyaros szecessziós díszítésű lakóházat építtetett saját részére és egy eddig Debrecenben szokatlan, díszes galambdúcos székelykaput, zsindelyfedéssel. Minthogy a székelykapu nem Debrecenben fejlődött ki — bár néhány helyen még alkalmazták —, nem vált népszerűvé. Ma már szinte egyedüli Debrecen területén. Feltétlen említést érdemel Borsos József debreceni építész, műszaki tanácsos népi elemeket felhasználó magyaros szecessziós stílusban tervezett munkái. Különösen a városi tulajdonban volt birtokokon, erdőgazdasági épületeken, kerítéseken, igen nagy szeretettel alkalmazta a fafaragást. Ezek a kapuk és kerítések azonban nem sorolhatók a népi építészet és művészet alkotásai közé. Hasonló393