A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

ten élő kis-, hétszilvafás nemesség házai ezek, nád és zsúp fedéllel, ívtornácos ámbitussal vagy csak kűlábas tornácokkal. Ezek a kisnemesi házak stílust teremtettek, patriarchális klasszicizmust, ami egyszerűsége, arányossága következtében kuriális stílussá formálódott. Eszerint a nemesi- és parasztházak között vajmi kevés különbség van, igazolva ezzel is azt, hogy nem a jogállás, a származás, hanem a gazdasági állapot, a műveltségbeli helyzetből táplálkozó igény az építkezés számottevő tényezője. Györffy István ilyen szempontok figyelembevételével is közölte egy vámospércsi gazdaház képét.

89 Meg kell jegyeznünk, hogy a két homoki hajdúváros hivatalos épületei ezen nemesi házak nagyobbméretű testvérei, kuriális építmények (városháza, községháza, parókia, fogadó, stb.). A különböző házfajták előfordulásaiban, gyakoriságában is megmutatkozik a társadalmi tényező. Az egyszerű, feltűnést nem kívánó ember egyenes házat, másként derék házat épít. A hajlított ház, bármilyen mértékben is hajlított, a közvélemény szerint fölfelé törekvést, feltűnéskeresést, vagyonfitogtatást mutat. Ezzel függ össze az is, hogy sem Hadházon, sem Peresen nem alakult ki zártsorúság, még a települések központjaiban sem. Ez még azzal is magyarázható, hogy nem törekedtek az utcai homlokzatképzésre, az egyöntetűségnek ilyen külső megnyilatkozásaitól is idegenkedtek és idegenkednek ma is. A házak egyéniségét, önállóságát tisztelik, ha azok különben egyformák is. De magukban állnak, a szomszédos házaktól határozottan elkülönülnek. A ház ilyen mozzanatokban is megmutatkozó tisztelete is kifejezi azt a nagyfokú ragaszkodást, ami a hadháziakat és pércsieket házaikhoz köti. Ez a ragaszkodás jussoláskor, örökségi ügyeknél elemi erővel mutatkozik meg. De például abban is, hogy a múltban mindenre szívesebben vettek föl kölcsönt, hitelt, mint a házra, mert annak tisztának kell maradnia, biztonságán és nem veszélyeztetettségén kellett munkálkodni. A házzal mintegy elszámolási kötelezettség járt együtt az utód irányában. 20c. kép. Hajdúhadház, Zrínyi u. 20. Szilágyi Sándor házának alaprajza. Féltornác, kétkemencés, háromosztatú építmény. 89 Györffy I.: Magyar nép — magyar föld i. m. VII. tábla, a 208. oldal után. 297