A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

I I »II I I III I n^ I |_ Pernyei у Ok 3. kép. Hadházi ház keresztmetszete a kéménynél. Szathmáry László rajza (1933) után. A Déri Múzeum Néprajzi Adattára V. 30/5. sem igen kezdenek házépítéshez, mégpedig azért, mert ajánlatos, ha a nyáreleji jó meleg napok, az aratás befejezéséig, megszikkasztják, kiszárítják egyrészt magát a talajt, másrészt pedig az építőanyagokat. Legalkalmasabb és ezért legkedveltebb építési időszak a július vége, augusztus végéig és szeptember eleje, úgy, hogy a tetőt fel tudják húzni bármilyen lassú és késedelmes építés esetén is szeptember végére, amikor tapasztalás szerint esős időszak várható. Az építés időpontjának megválasztása, az időtartam az építőanyagoktól is függ. A leghosszabb építési időt a fecskerakásos faltechnika igényli, a közbülső száradások miatt, ezért ezt ajánlatos minél korábban elkezdeni. Valamivel rövidebb, de még szintén hosszú időt vesz igénybe a vertfalas ház építése. Itt is nagyon kell ügyelni az időben való elkészülésre. Sokkal rövidebb idő alatt készül el a vályogfalú ház, aminél az időjárásra sem kell annyira tekintettel lenni, mint a kezdetlegesebb faltechnikáknál. A téglaépítkezés pedig a leggyorsabb, és bátran folytatható esős időben is. Érdekes idevonatkozóan Földi János egyik verse, amelyben a kőház építési időszakát áprilisban határozza meg: 18 Déri Múzeum évkönyve 273