A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sterbetz István: A reznektúzok kérdése a magyar pusztákon

rudzsa és Macedónia vonaláig tudunk megrajzolni, azonban a múlt század első évtizedétől napjainkig összeállított adatgyűjtemény azt valószínűsíti, hogy a Kárpát-medencében — többnyire magános példányokra szorítkozó -— megfigyelések nagy száma már nem tekinthető alkalmi kóborlásnak és valahol itt kell keresnünk az orientális alfaj vonulóterületeinek nyugati határvonalát. Alábbiakban időrendi felsorolásban ismertetem a tavaszi-őszi-téli adatokat Magyarországról s ezek kiértékelésével igyekszem megrajzolni a hazai vonulás időritmusát, térbeni megoszlását, ökológiai körülményeit. Szentistván 1832. IX. 6. (Frivaldszky 1891). Szentkirály 1838. IV. vége. Szeged 1847. I. 15. Székesfehérvár 1853. IX. (Petényi in Csörgey 1904). Debrecen 1858 (Lovassy 1887). Pusztacséri 1859. IV. 21. Szolnok megye 1862. IX. 13. (Frivaldszky 1891). Kőszeg 1862 (Madarász 1898). Tiszafüred 1874. XII. 13. (Sőregi 1958). Székesfehérvár 1886. XI. 28. 6 db (Szikla in Tschusi 1888). Zalaszentmihály 1888. VIII. 19. (Sárkány 1888). Kistelek 1890. IX. (Frivaldszky 1891). Sopron m. 1890. IV. (Chernél 1899). Rábahidvég 1893. XII. 28. (Madarász 1898). Békéscsaba 1895 táján (Tarján —).Fertőd 1898 VIII.29. (Aumüller 1967). Herény 1901 (Chernél 1907). Keszthely 1902. XI. 24. (Lendl 1903) Szeghalom 1903 és 1917, 1—1 péld. (Ötvös 1937). Kiskunhalas 1920 (Kiskunhalasi gimn. gyűjt.) Nagyszénás, Békés m. 1921. IX. (Sterbetz József közi.) Balatonmagyaród 1925. X. (Keller 1936). Hódmezővásárhely 1925. ősz két péld. (Bodnár kézirat). Bácsalmás 1930. X. 20. (Vasvári 1955). Szigetszentmiklós 1931. IX. 17. (Greschik 1931). Győr 1932. VIII. (Studinka levélközl.). Lébény 1933. X. 8. (Studinka 1934). Mikepércs 1934. XII. 16. (Bársony 1934). Fonyód 1934. XII. 31. (Szalay 1934). Szeged 1936. X. 5. (Szegedi Múzeum). Szeghalom 1937 (Ötvös 1947). Szeged—Fehértó 1943 (Szegedi Múzeum). Szeged—Fehértó 1945. X. 15. (Beretzk 1950). Szeghalom 1947. IX. 13. (Ötvös 1947). Győrszentiván 1947. XII. 13. (Madártani Intézet gyűjt.). Csurgó 1949 (Marián 1958). Hódmezővásárhely 1953. XI. 30. (Sterbetz 1957). Kardoskút 1956. XI. 8. Kardoskút 1958. XI. 6 (Sterbetz megf.). Kardoskút 1958. XII. 25. (Madártani Int. Gyűjt.). Kardoskút 1960. VIII. 20. (Sterbetz megf.). Körmend 1911. IX. (Csaba 1966). Jánoshalma 1962. III. 20. 4 db. (Tóth I. szem. közi.). Ondód 1962. XI. 8. (Kovács 1967). Kunbaja 1962. ősz, 15-ös csapat (Mészáros levélk.). Kardoskút 1965. IV. és ősz (Farkas István napokon keresztül figyelte meg mindkét alkalommal). Pusztaottlaka 1965. X. 25. (Madártani Int. Gyűjt.). Kardoskút 1966. X. 8. és XI. 10. (Sterbetz megf.). Pusztaföldvár 1966. XII. 4. (Taby L. sz. közi.). Kardoskút 1967. VIII. 22. és 1968. IX. 15—16. (Sterbetz megf). Adat nélküli előfordulás: Ráckeve, Kecskemét, Fegyvernek, Paks, Csapod, Sennye, Sajtoskál, Tömörd, (Schenk 1917), Gyoma (Pátkai szem. közi.). Határainkon kívül a Kárpát-medencében Frivaldszky (1891), Lendl (1903), Mihailovich (1906), Nagy (1921), Salmen (1938), Vasvári (1955), Matousek (1961), Festetics (1962), Ferianc (1964), Hammer (1965), Aumüller (1967), munkáiból és Szlivka László levélközléséből mindösszesen 30, további részletezett vonulási adatot ismerek. Ezeket a statisztikai értékelésre alkalmas, hazai adatgyűjteménnyel összevonva, 1832 és 1968 között: januárban 1 szeptemberben 11 februárban 1 októberben 16 márciusban 2 novemberben 14 áprilisban 7 decemberben 14 augusztusban 5 mindösszesen 71 27