A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

Dankó Imre Két homoki hajdú város népi építkezése A Hajdúság népi építkezésével sokat foglalkoztam. Eddig e tárgykörből két tanulmányom jelent meg. Az első a hajdúnánási házformákat ismertette.

1 A tanulmány eredeti címe A hajdúnánási házak morfológiája volt. Ennek megfelelően tanulmányom a hajdúnánási ház történeti kialakulásával foglalkozott s annak idején kizárólag a szerkesztőség kívánságára változtattam meg a dolgozat címét. De a tanulmányhoz csatlakozó német- és orosznyelvű összefoglaló az eredeti címen jelent meg.

2 A másik dolgozatom a hajdúböszörményi népi építkezéssel foglalkozott és a Déri Múzeum évkönyvében jelent meg.

3 Ez is, az előzőhöz hasonlóan, a hajdúböszörményi ház történeti fejlődését kívánta bemutatni a mai változásokkal bezárólag. Mindkét tanulmánynak az a közös vonása, hogy a nagyon is szép számban ismert, található és rendelkezésre is álló történeti anyagot mellőzi és szinte kizárólag a meglevő építmények elemzéséből, a jelen, illetve az emlékezettel még elérhető közelmúlt viszonyaiból kiindulva tesz megállapításokat, von le következtetéseket a nánási, illetőleg a böszörményi népi építkezésre vonatkozóan. Sőt, ezen túlmenve a vidék, a Hajdúság népi építkezésére is, hiszen kutatásaim és közleményeim bevallott célja, hogy egy monografikus igénnyel és módszerrel elkészítendő hajdúsági háztanulmány alapjai lehessenek.

4 Módszerem tehát kimondottan néprajzi s az kíván maradni ebben a dolgozatban is. Kutatásaim és részfeldolgozásaim során több szabályszerűségre találtam. Megállapítottam például, hogy a nánási és a böszörményi ház nem képez külön háztípust, hanem ahogy azt Bátky Zsigmond és Györffy István meghatározták, az az úgynevezett középmagyar vagy alföldi háztípushoz tartozik.

5 Bizonyos, az összképet nem befolyásoló sajátságokkal bírnak ugyan s ezen jellegzetességek összegyűjtése, kielemzése képezte munkám egyik feladatát. Általában kicsi, alig észrevehető mozzanatok ezek és sok esetben, eredetüket tekintve, valamilyen egyéni megoldásra vezethetők vissza. Ezek az apró különbségek is Vargha László igazát támasztják alá, aki már 1941-ben megírta, hogy bizonyos építési technikák (sövény, fonott fal, a síkvidéken a sárépítkezés stb.) országosan elterjedtek.

6 Sokkal fontosabb ezeknél az apró jegyeknél annak felismerése, hogy a hajdúsági házak, a hajdúsági népi építkezés két nagy csoportra tagolódik. Ez a tagolódás a 1 Dankó Imre: Házformák Hajdúnánáson. Ethnographia LXXV. (1964) 1. 58—94. 2 Uo. Morphologia des Hajdúnánáser Hauses in kurzen Umrissen és Ocserk po morfologii domov v g. Hajdúnánás. 3 Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése. DME 1966—67 (Debrecen, 1968) 367—421. 4 Uo. 367—8. 5 Györffy István: A magyar ház. In. Magyar falu — magyar ház (Budapest, 1943) 150— 51. 6 Vargha László: A magyar nép háza (Budapest, 1941) 7—8. 255