A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

ték egyik változatát 1555-ben Olaus Magnus képen is megörökítette. Az и kiskunsági változata a farkasnyakhúzás, amely úgy folyik le, hogy két pásztor négykézlábra áll, úgyhogy a fejük majdnem összeér. Ekkor kötelet vetnek a nyakuk köré, amit a szájukban levő fadarab is tart, hogy a kötél a tarkóról ki ne akadhasson. Az ellenfeleknek fartatni kell, vagyis hátrafelé mozogni, hogy egyik a másikat magával rántsa. Aki a másikat magával húzza, az a nyertes. Móricz Zs. Űri muri с regényében és annak színpadi változatában a juhtartó gazdák elnöke és jegyzője fejjel megy egymásnak s így tusakodnak, öklelődznek. Az ilyen tusakodás is az и-hoz hasonló vetélkedő játék. Nagy Czirok 1959 283, O. Nagy 1963 322 Nyr. 1969 281-282 (Gunda). Wörter und Sachen (Szavak és tárgyak). Meringer R. indoeurópai nyelvésznek 1909-ben megindított folyóirata, amelyben azt a módszert képviselte, hogy a szavak jelentésfejlődésének és eredetének kutatásánál a néprajz, — a tárgyak, jelenségek, intézmények, szokások vizsgálatánál pedig a nyelvészet (elsősorban a szótörténet, etymologia) eredményeit figyelembe kell venni. A tárgyak kutatásának jelentőségét emelte ki Meringer R. akkor, amikor 1906-ban azt írta, hogy „Ohne Sachwissenschaft keine Sprachwissenschaft mehr!" AW. a tárgy és szó kölcsönös kutatásának elvét Jankó J. és Bátky Zs. eredetmagyarázataiknál (halászat, építkezés) körültekintően alkalmazták. A W, módszerével tanulságos eredményeket ért el újabban Balassa I. (A magyar kukorica, 1960). A W módszere különösen fejlett a finn (Sirelius U. Т., Vilkuna K., Valonen N., Vuorela T.) és észt (Linnus F., Rank G., Viires A.) etnográfusok körében. Indogermanische Forschungen 1906 457 (Meringer). IRODALOM Antonius 0., 1922. Grundzüge einer Stammesgeschichte der Haustiere. (Jena, 1922). Bakos J., 1953. Mátyusföldi gyermekjátékok. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, VII. к. (Budapest, 1953). Balassa /., 1960. A magyar kukorica. (Budapest, 1960). Balogh I., 1936. Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1935. 144—157. Baran L., 1954. Krkonosské „krüsne". íesky Lid, roc. 41., (Praha, 1954) 84—87. Bán I.—Julow V., 1964. Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. (Budapest, 1964). Bátky Zs., 1906. Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. (Budapest, 1906). Bertsch K. und F., 1949. Geschichte unserer Kulturpflanzen. (Stuttgart, 1949). Bielenstein A., 1907—1918. Die Holzbauten und Holzgeräte der Letten. Bd. I

—IL (St. Petersburg, 1907, 1918). Cs. Bogáts £>., 1943. Háromszéki oklevél-szójegyzék. Erdélyi Tudományos Füzetek, 163. sz. (Kolozsvár, 1943). Borza Al., 1945. Alacul (Triticum monococcum) la romäni. (Sibiu, 1945). Bödei J., 1940. Adatok a fejen való hordáshoz. Dunántúli Szemle, VII. (Szombathely 1940) 318—319. Brehm A., 1904. Az állatok világa, 6. k. Madarak, III. (Átdolgozta Chernél I. — Budapest, 1904). e. Dorner В., 1910. Az erdélyi szászok mezőgazdasága. (Győr, 1910). Dömötör S., 1960. Őrség. (Budapest, 1960). Ecsedi I., 1933. Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei, 3. (Debrecen, 1933). Ecsedi I., 1934. Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei, 4. (Debrecen, 1934). 247