A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

A Zempléni hegyekben a hárs belső háncsrétegét kétujjnyi széles szalagokra hasogatták és bocskort fontak belőle. A Börzsöny hegységben az első világháború idején orosz hadifoglyoktól tanulták meg az ilyen bocskor fonását. Valószínű, hogy a háncsszalagból font bocskor emlékét őrizte meg a regösénekek nyír-, hárs- és cserfakéreg bocskora is. A háncs hajdani kiterjedt felhasználására utal „addig kell a hársat hántani, míg hámlik" szólásunk, amely már Heltai G. krónikájában (1575) előfordul. A hársháncs, nyírkéreg szalagokból font különböző edények, bocskorok az oroszoknál, a finnugor és a balti népeknél jelentősek. A századforduló táján a hársháncsot még hihetetlen nagy mennyiségben használták fel az akkori Oroszországban. Húsz millió ember hordott hársháncs bocskort, s évenként kb. 490 millió hársfát pusztítottak el. A hársháncs felhasználása nálunk is igen ősi a kéreglapokból készült különböző edényekkel (•» kászu) együtt. Takáts 1917 III 316, Gunda 1966 56—57, Nyr. 91 484 (Reuter), Valonen 1952. Hántoló kézimalom. Az Alsó-Őrségben, Vas megye más vidékein a - mohar (Setaria italica) a •* hajdina (Fagopyrum esculentum) hántolásához, koptatásához olyan kézi malmot használnak, amelynek rögzített alsó és körbe mozgatható felső „köve" fatuskóból készül (Alsó-örség: hajdinakása csinálu, őrlő). A h-mal a munkát a következőképpen végzik: A hajdinát előbb megfőzik. Ekkor a szemek külső burka, héja meghasad és kifehérlik a belső mag. A meleg vizet a magról leszűrik, hideg vízben megmossák, majd napon vagy a kemence tetején megszárítják. A tulajdonképpeni hántolás előtt a magvakat vízzel kissé lelocsolják s Д-mal lehántják, ledörzsölik a magról a külső burkot (omló). A felső fakorong közepén tölcsérforma vájat van. Itt öntik a h-ha a hajdinát, amiről a fogantyúval hajtott felső korong ledörzsöli a héjat. A hajdina, a mohar hántásához ilyen h ismeretes az Alsó-Orséggel szomszédos zalai magyar és vasi szlovén (bérovi mlin) falvakban is. Ismerjük a mohar h-ot délkeleti Stájerországból. Tipológiai szempontból ezekkel a malmokkal egyezik meg a morva-vlachoknál használatos fatönkökből készült mohar h. Hántoló kézimalom. Csörötnek, Vas m. Fakorongból készült kézimalmot ismernek a Kubán menti cserkeszek, valamint Észak-Kaukázus népei. Az északi oroszoknál, ahol nem áll megfelelő kő a rendelkezésre nyírfatuskókból készítik a kézimalmot s az őrlőfelületet vas szegekkel, vasdarabokkal verik ki. A fa kézi malmot több finnugor (veps, zűrjén, votják, cseremisz, vogul) és török (csuvas, baskir, kirgiz, 236