A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

Cséplokosár. А. С. Domokos, Lápos völgye, В. Buzdugán, Moldva. a kukoricához alkalmazott változata. A kosár, a láda a szemek szétpergését akadályozza meg. A cs-hez hasonló elvű eszközök ismeretesek Mexikóban. Ezért felmerülhet az a vélemény is, hogy a kukoricával együtt az Űj Világból a mediterrán területekre elkerült a cs is, hasonlóan, mint a •* kukorica bontófa. Erdélyben olyan módon is leválasztják a szemeket a csutkáról, hogy a csöveket zsákba téve bottal ütik. AE. 1956 170—171 (Balassa), Balassa 1960 327—331, Gunda 1966 247—275. Csikle. A bonyolultabb szerkezetű felrántó •* hurkok egyik formája, amely úgy működik, hogy a vízszintesen elhelyezett keresztfát (a) a vad, a madár elmozdítja s ekkor a függőleges pálcika (b) kibillen s a rugalmas ág a hurokba került zsákmányt a magasba rántja. A cs-vel a Sárközben (csikle), a Drávaközben (tűr), az Ormánságban, a beregi — ma már kiszáradt — Szernye-mocsár mellékén (kacsafogó hurok) különböző vízimadarat, a gyimesi -* csángóknál (urok) rókát fognak. A beregiek 4—8 cs-t is felállítottak egymás mellé, elzárva vele a nádasban levő tisztásokat, a vízimadarak útját. Az úszó madarak mellükkel, szárnyukkal félrenyomták, elmozdították a víz színére helyezett alsó rögzítő pálcikát (a) s a meghajlított pálca rugalmassági ereje működésbe hozta a cs-t. Még az 1910es években a Szernye mocsár melletti Dercenben nagyszámban készítették a cs-t s a vele való vízi madárfogás az ottaniak hasznot hajtó foglalkozása volt. A cs konstrukciója révén kiválóan alkalmas a mocsárban, vízben való felállításhoz s így a vízimadarak fogásához. Nyelvi feljegyzések, szótári adatok a cs-t (cseklye) a XVI. sz.-tól többször említik, de a közlésekből közelebbi formája nem állapítható meg. Comenius J. A. Orbis sensualium pictus (1658) c. munkájában a csekle, a tor jelentése, 'madárfogó hurok', amelyre a madarak „magukat felakasztják, megfojtják". Be is mutatja a víz partján felállított, hajlított ágakra erősített felrántó hurkokat, de azok kioldó mechanizmusa a képről nem állapítható meg, de a csekle terminológia révén feltételezhetjük, hogy Comenius J. A. madárfogó hurokjai a cs-vel azonosak. Talán ilyen madárra vonatkoznak az MTSz. csekle, cökle közlései is. A cseklye, csikle etymológiáját nem ismerjük. Korompay B. tárgyilag a cs-ből próbálja levezetni, származtatni a •* csikkentőt. Feltevése azonban nem igazolható. A cs és a csikkentő két, egymással genetikus kapcsolatban nem levő huroktípus. A magyar rs-vel megegyeznek a bolgár, a horvát és a lengyel formák. Ilyen hurokkal fogják az abchazok (Kaukázus) a menyétet. Egy korábbi német vadászkönyv (1750) szerint a 226