A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

Általánosan jellemző, hogy a baloldali erők nemcsak a politikai pártok bástyái mögött igyekeztek osztályuk érdekvédelmét kialakítani, hanem más szervezeti formákat is kerestek. Már 1944. december 10-én megalakult Geszten a „Magyar Földmunkás Szövetség'' 75 taggal, kisparasztokból, és földmunkásokból. Persze, ebben az alakulásban a régi Parasztszövetség ideológiájára utaló jelszavak is megtalál­hatók voltak, mint pl. az, hogy „az egyetemes magyar földművesség ügyeit szolgálják" , de lényegében e jelszavak csak az eszmék tisztázatlanságából ered­tek. A megválasztott Vezetőség összetétele helyes politikai gyakorlatra utal. Egészségesnek mutatkozott az az elgondolás is, amely december 30-án került elő­térbe, amikor a vármegye új főjegyzője „Parasztszövetség" megalakítását ja­vasolta azzal, hogy ennek a szövetségnek tagjai „csak törpebirtokos, kétkezi gazda munkás (napszámos, arató, sommások) és gazdasági szegődményes lehet­ne. Tudtommal a Parasztszövetségnek számottevő szervezete Biharban nin­csen", teszi hozzá a javaslathoz. A javaslatok nyomán kezdtek a megyében megalakulni az agrárproletárok és kisparasztok különböző szervezetei, közöttük a MKP kezdeményezésére már­cius 6-án Derecskén 170 fővel a Magyar Földmunkás Szakszervezet, vagy ugyan­az Sárándon március 18-án, Szerepen június 18-án a NB úgy határozott, hogy a Földmunkás Szakszervezetbe „a haladó pártok minden egyes tagja egy ember­ként belép." 45 De már 1944/45. fordulóján a megyében szervezkedtek a közalkalmazottak is, mint pl. március 17-én Derecskén, amikor nem sokkal Debrecen után megala­kult a Közalkalmazottak Szakszervezete, avagy tovább folytatta korábbi mű­ködését a Berettyóújfalui Kereskedők Egyesülete, mint érdekvédelmi szervezet. 46 Ez volt a helyzet az ország teljes felszabadulása előtt a politikai élet fon­tosabb területein, a pártszervezetek, tömegszervezetek munkásságában. Nyil­vánvaló, hogy az élet megindulásának lüktető áramlásában a kezdeményező szerepet a mindig cselekvésre kész és világos célokat látó MKP játszotta, amely kiépítette a maga tömegszervezeteit, életrekeltette az államhatalmi és néphatalmi szervezeteket. Igaz, hogy egyes alapszervek nem egy esetben helytelen gyakor­latot követtek, de a tévedések az akkori viszonyok között érthetően tisztázat­lan nézetekből eredtek, miközben helyenként felszínre dobódott a hatalom ki­zárólagos birtoklásának szándéka, amely ellentmondott a népfrontpolitika koa­líciós követelményeinek. Az élet tarka és sokrétű áramlásában azonban ezek a jelenségek lassanként a mélyre süllyedtek még akkor is, ha hatásuk esetleg évek múlva megmutatkozott. 47 összefoglalóan megállapítható, hogy a felszabadulás első heteiben — hozzá­vetőleg november 15-ig a megye fölött illetékes Szovjet Katonai Parancsnok­ság irányítása alatt álló katonai közigazgatás jutott érvényre, amely az anarchis­ta erők felburjánzását fékezte és ezzel a társadalom viszonylag békés kibonta­kozásának fegyveres feltételeit biztosította. A katonai közigazgatás fokozatosan a polgári igazgatás korábbi formáinak fenntartása mellett hozzávetőleg november közepéig átadta helyét a helyi ön­45 DAL. Fp. közig. 346/1944. és DÁL. Levelezés 1944. dec. 30., és DÁL. Fp. közig. 836/1945. és uo. 1026/1945. és Fehér: Bihar 202. 46 DÁL. Fp. közig. 1020/1945, valamint 1160 és 1084/1945. és DÁL. Ai. 218/1944. 47 A felszabadulás utáni helyzet legvitatottabb kérdéseit áttekintve a tudományos kutatá­sok jelenlegi eredményeit összefoglalóan értékelte M. Somlyai Magda: A tudományos szocializmus oktatóinak tanácskozásáról c. beszámolójában. Társadalmi Szemle 1965. júniusi szám 48—55. A kézirat 1968 I. 1-el zárult. 215

Next

/
Thumbnails
Contents