A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon

nünk, ha a templom védőszentje erre utal ? Nyilvánvaló, hogy nem. A bizonyosságot csak nagy körültekintéssel végzett egyes esetekre vonatkozó kutatások hozhatják meg. Mindenekelőtt fontos tudnunk azt, hogy a nevezett szentek ünnepeit keleti vagy nyugati szokás szerint tartják-e. XI. sz-i liturgikus könyveink ehhez jó segítséget nyújtanak. Számunkra legfontosabb közülük a Szelepchényi kódex.

77 A kódex Sanctorale-jából kiviláglik, hogy Magyarországon a keleti egyház szentjeit keleti rítus szerint ünneplik. Szt. Miklós, Myra püspökének ünnepe a XI.sz.-ig hiányzik a római liturgikus könyvekből. Ereklyéit csak 1087-ben vitték át Bariba, s nálunk csak 1092-ben jelentették ki nyilvános ünneppé.

78 Viszont tisztelete már korábbról is kimutatható, hiszen I. István is szerzett ereklyéiből,

79 és Esztergom öreg temploma is Szt. Miklós tiszteletére volt szentelve.

80 Nyilvánvaló, hogy ünnepét csak Bizáncból vehettük át. Ezt bizonyítja az is, hogy nálunk is december 6. Szt. Miklós napja, ugyanúgy, mint a keleti rítusú egyházban. Minden esetben egyedi vizsgálat alapján kell azonban azt eldöntenünk, hogy Szt. Miklós tiszteletére szentelt egyházaink keleti rítusúak voltak-e. Hasonlóképpen kell kezelnünk a Szt. György patrónusú egyházakat is. Szt. György ünnepét a nyugati egyház április 23-án tartja, a keleti pedig április 24-én.

81 Ugyanígy van ez Magyarországon is, az átvétel irányához sem férhet kétség. Sőt azt is tudjuk, hogy egyik legkorábbról ismert kolostorunk, az 1030 körül alapított oroszlámosi, Szt. György tiszteletére lett szentelve, és benne görög papok voltak.

82 Szt. György és Szt. Miklós tisztelete a Balkánon a legerősebben elterjedt.

83 Szt. György legkorábbi ábrázolásai a X. sz-ból vannak és keleti eredetűek.

84 Ezen adatok megerősítik véleményünket, hogy a Szt. Miklós és Szt. György patrónusú egyházak esetében jogosan vetődik fel a keleti egyházhoz való tartozásuk lehetősége. Szt. Pantaleon tiszteletének magyarországi elterjedését csak Bizánc felől magyarázhatjuk. Legjelentősebb monostora Dunapentelén volt, ahol görög apácák voltak egykor.

85 Nehezebb a helyzetünk Szt. Kozma és Dámján tiszteletének elterjedését illetően. A kilikiai Aigaiban sokakat keresztény hitre térítettek. Mint csodatevő orvosok működtek. Egyik legendájuk szerint itt is szenvedtek mártírhalált. Keleten már az V. sz.-ban elterjedt tiszteletük, Konstantinápolyban Justiniánus építtet tiszteletükre templomot. A VI. sz.-ban nyugaton is elterjedt kultuszuk; Rómában Symachus pápa egy oratóriumot szentel nekik a Santa Maria Maggioreban, III. Félix pápa (493—526) pedig egy pogány templom átépítésével építi meg a Basilika SS Cosme e Damiano-t.

8C A későbbi középkorban lettek az orvo77 Radó P., A Szelepchényi kódex. Magy. Könyvsz. XLIII (1939) 356—64. 78 László I. törvénykönyve 38.§ 79 Györffy Gy., MTAK II (1952) 336.; Gombos A., Catalogus 969. 80 Radó P., i. m. 407. oldalon idézi Balogh Albin egy kéziratos munkáját. 81 Radó P., i. m. 409. 82 Moravcsik Gy., Szent István Emlékkönyv I. Ua., Bizánc és a magyarság. (Bp. 1953) 56—57. 83 Milenko, S. F., Volkslauben auf dem Balkan. Südostforschungen 19 (1960) 257.; Györffy Gy., MTAK II (1952) 337. 54. j.; Jirecek. C, Das christliche Element in der topographischen Nomenklatur der Balkanländer. Sitzungsberichte der k. Akad. Wien, Phil.

—

Hist. Cl. 136 (1897). 84 Lexikon für Theologie und Kirche IV. 1932. 394. 85 Moravcsik Gy., Szent István Emlékkönyv I. Ua., Bizánc . . . 61. 86 Lexikon für Theologie und Kirche VI. 1961. 566. 168