A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon
Nagytarcsa) 2 Előfordul az anyagban cserépbogrács fül töredéke is, de ezt sem keltezhetjük a XII. század második felénél korábbra. A templombelső törmelékéből került elő egy szív alakú bronz pityke is, önmagában azonban nem korhatározó. Kora valószínűleg a XIV— XV. századra tehető. Hasonlóképpen nem alkalmasak korhatározásra a szórványosan előkerült vas szegek sem. Legértékesebb korjelző lelet a bronz vagy réz lemezből domborított korpusz, mely a torony belső törmelék rétegének felső részéből került elő kb. 60 cm mélyen. Fején pártázatos korona, bajszos arcának két oldalát vésett keret zárja le. Haját mindkét oldalt kettős poncolt vonal jelzi, mely a vállak alatt a mellizmok vésett vonalának végéhez kapcsolódik. Vésettponcolt vonalak jelzik a bordákat és a has izomzatát. Agyékkendőjének redőzetét vésett alapon paszta szerű anyag és a bronz lemez felülete adja ki. A lábak szorosan összezáródnak, csupán a lábfejek nyílnak szét, egyik le is törött. A kézfejek és az ép lábfej átlyukasztott. Hossza 6,5 cm. Egy kisebb körmeneti keresztről eshetett le (16. kép). Jó párhuzamát ismerjük Szolnokról, és egy ismeretlen lelőhelyről származó darab is ugyanebbe a körbe tartozik, nevezetesen a limogesi zománcos korpuszok egykorú magyarországi másolatai ezek. Korukat általában a XIII. század második felére teszik. 3 Bizonyos fokig korjelző sajátossága van a 8. sz. sírnak is. Ez a sír a templombelső Ny-i felén volt és mellékletet is tartalmazott. A kalocsai első székesegyházban a hajó Ny-i végében három és a diadalív közelében egy sírt találtak, ez utóbbi volt az érseki sír. 4 Hasonlót tapasztaltunk szerepi ásatásunkon is. A XIV. század elején épült gótikus templom Ny-i végében a D-i oldalhoz közelebb egy gondosan megásott nagy és mély sírgödröt találtunk teljesen bolygatatlan erőteljes férfi vázával, melléklete azonban nem volt. A templom Ny-i felé be való temetkezés a templom kegyurát és papjátis megillette. 5 Egyben annyira törvényszerű volt, hogy Levárdy Ferenc az Ercsi monostorral kapcsolatban egyenesen azt tételezi fel, talán éppen azért temették az alapító Tamás nádort a templom sekrestyéjébe, mert a szentély felől induló építkezési folyamat során a kegyúri karzat és a Ny-i templomfél még nem volt készen a nádor halálakor (1186) 6 A besztereci románkori templom feltárásakor Németh Péter szintén azt tapasztalta, hogy az előkelő alapító és rokonai részben a Ny-i templombelsőben temetkeztek. 7 Hasonlót tapasztalt Zoltai Lajos a balmazi templom feltárásá2 Parádi 2V„ Arch. Ért. 90 (1963) 233.; Holl. L, Budapest Régiségei 20 (1963) 339. 3 Kovács E., Művészettörténeti Értesítő 11 (1962) 108, Kovács E., Limogesi zománcok Magyarországon. (Bp. 1968) 42. p. 12. 13. 15. kép. 4 Nagy Á., Művészettörténeti Értesítő 17 (1968) 114.; Foerk E., Arch. Ért. 31 (1911) 22. 5 Kovács B., Az Egri Múzeum Évkönyve V (1967) 58. Kollányi F., A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban (Bp. 1906.) 33—35. 6 Levárdy F., Művészettörténeti Értesítő 17 (1968) 184. 7 Németh Péter szíves szóbeli közlése. 151 13. kép. 8. sír
