A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban

a baloldali részében felnedvesedési nyomok vannak, amelyek az intonaco nem tökéletes kompozíciójának köszönhető, ennek mesze ugyanis túl nedves volt. Michelangelót ez annyira elkedvetlenítette, hogy a munka feladására gondolt. Giuliano da Sangallo tanácsára azonban javított technikáján és folytatta a munkát. 32 részben vitelezte ki ezt a történetet, ami Biagetti szerint talán megfelel annak a 32 napnak, amit a freskóra fordított. A művész kezdeti tapasztalatlanságát ezeknek a részeknek viszonylag kis felületei világosan mutatják. Később már képes volt nagyobb területeket összefogni egy időben. Michelangelo a freskó különböző részein is tett kísérleteket, ahelyett, hogy a tetejénél kezdte volna el és haladt volna lefelé, vagy az egyik oldalon kezdte volna el, és haladt volna a másik oldal felé, mint ahogy ez korábban szokása volt." — Tolnay könyvében bőséges anyagot is láthatunk a fentiek bizonyítására a 33., 34., 35., 36., 37., 38., 286., 290., 292., és 412. képeken. 33. Baldini, Umberto: II Rinascimento nell'Italia Centrale (Bergamo, 1962) 40. Kitűnő színes reprodukció — részletkép — található Jeremiás prófétáról. Ugyanez a kép szerepel (fekete-fehér változatban) Knapp, Fritz: Klassiker der Kunst. VII. к. Michelangelo (Stuttgart-Leipzig, 1910) 47. A fejtető fakult volta, a homlok-közép rossz, besötétedett kiegészítése, a jobb szem hibája ezen is jól érzékelhető, s a fej körül besötétedett, rosszul kiegészített rész. 34. Az említett kép felidézésére segítségünkre vannak az alábbi művek: a) Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben (Budapest, 1959) 370—371. Illetve (2. kiadás. Budapest, 1965) 416—417. b) Woermann, Karl: Geschichte der Kunst. IV. к. (Leipzig, 1927) 36. tábla. c) Sauerlandt, Max: Michelangelo (Düsseldorf-Leipzig, 1911) 59. tábla. d) Knapp, Fritz: Klassiker der Kunst. VII. köt. i. т.: 21/22., 23., 24., 34., 48. e) Muther, Richard: Geschichte der Malerei. I. k. (Berlin, 1912) 465., 467. f) Venturini, E.: i. m. 220. után következő színes képmelléklet. g) Tolnay, Charles de: i. m. 161. „A delfii Szibilla felett levő meztelen figura a feje és a lába kivételével teljesen tönkrement az Angyalvár 1797. évi robbanásakor." Ugyanitt a 2., 4., és 91. kép e hiányzó alakot ábrázolja. 35. Tolnay, Charles de: i. m. 193. „1535 vége és 1536 januárja között, kb. mielőtt Michelangelo belekezdett az Utolsó ítéletbe, az oltárfalon két lunettát lefedett azért, hogy nagyobb teret kapjon az Utolsó ítéletéhez. Ezeket a lunetta-kompozíciókat megközelítőleg rekonstruálni lehet Amado Ghisi négy metszete alapján és Ottley két metszete alapján. 1543-ban a menyezetet letisztították. 1547-ből feljegyzés maradt ránk, amely a freskó rossz állapotáról szól (Paolo Giovio levele Vasarihoz 1547. máj. 7.). 1565—1569 a templomépület restaurálását említi Paolo Odescalco. 1566—1572 között a mennyezetfestéseket restaurálta Domenico Carnevali modenai művész. Munkája főleg a fissurák kitöltésére vonatkozott és az intonaco fixálására. Ugyancsak újrafestette a Noé áldozatának egy részét és feltehetően az Isten bal kezét, amint a földet a víztől elválasztja. 1625-ben Simone Laghi letisztította a freskókat. 1712-ből származó adat szerint teljes tisztítást végeztek. 1797. június 28-án az Angyalvárban a puskapor felrobbant. Ez elpusztította a delfii Szibilla felett baloldalt levő meztelen alakot, a bronz színű medaliont részben e felett a figura fölött, és a Vízözön egének egy részét. 1903—1905 között Prof. L. Seitz irányítása alatt az intonaco fixatakat és a repedéseket betöltötték. 1935—38-ig Prof. Biagio Biagetti irányítása alatt megtörtént a freskók tisztítása és restaurálása. 36. A 618. számú Myron: Diszkoszvetőjének antik másolata. 37. A freskók restaurálása nem egyszerű, mert ahhoz állványzat szükséges, s a munkálatok idejére az egyes szakaszok lezárása. Ilyen megoldás a forgalmasabb nyári időszakban nem lenne szerencsés. Ezzel megmagyarázott az is, hogy az oldalfalakon levő freskó miért vannak jobb állapotban. Ugyanis egy-egy oldal felállványozásától, s az egy képen végzett munkálatok felől a látogatóknak még számtalan remekmű áll gyönyörködtetésükre ugyanazon teremben is. Emellett lehetséges a folytatólagos továbbhaladás. 38. A firenzei mozaik pár szép példáját láttuk: márvány, illetve keményfa asztallapon színes féldrágakövekből különböző színű márványból volt a figurális, illetve ornamentális rajzú berakás. Ilyen technikával XVI. századi asztalokat láttunk. 39. Pogány F. Szobrászat és festészet с i. m. 240. A Dioscurok szobrait 1601-ben helyezték ide. 40. Pl.: A Capitoliumi Múzeumban a Stanza del Gladiátoré teremben Antinous (?) szobra, 12. sz. A talapzat márványába vésve: „Restaurálva 1881-ben." A Conservatori palota múzeumában 2 db különböző szobor, mindkettő felirata: Római magistratusi hivatalnok szobra. A szobrok talapzatán levő felirat szerint mindkettőt 1879-ben restaurálták. 693