A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban

zünkbe, s a bútorokon a csodálatosabbnál csodálatosabb intarziákat élvezhettük, s a felnagyítással a berakásoknak térhatása lett.

38 Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a vatikáni múzeumegyüttesből egy forgó rácsajtón, egyenként lehetett kijutni. Ennek közepén minden látogató továbbhaladását számláló szerkezet mutatja. így megbizonyosodnak arról, hogy ugyanannyian hagyták el a múzeumot, ahány jegyet aznap kiadtak. A Capitolium térre felvezető lépcsősor végénél Castor és Pollux hatalmas szobra szinte ünnepélyes kapuzatot alkot.

39 Számtalan darabból van összeragasztva, s mint már annyi nagyméretű szobron tapasztalhattuk, ezen is lényeges elcsúszások láthatók. Ez több okból eredhet: a töredékdarabokat daruval illeszthették helyükre, (a nagy súly miatt másként nem képzelhető el), a ragasztó még nem köthetett meg teljesen mikor a súlypont áthelyezése folytán az összeillesztések elmozdulhattak egymáson, és a ragasztóanyag csak ez után szilárdult meg teljesen. Az említett tér közepén elhelyezett Marcus Aurelius bronz lovasszobrát (márvány talapzaton) a középkorban többször restaurálták. Ennek nyomait ma is magán viseli. Az építészeti együttesbe harmonikusan beleilleszkedő szobron ez mégsem hátrányos. Bár az épületek távolabb esnek, szemünket a háttérrel alkotott kölcsönhatás köti le és nem a rosszul alkalmazott restaurálás. A paloták tetejét díszítő szoborsor szinte húzza szemünket. Aránytalanul kis méretével sehogyan sem alkalmazkodik az együtteshez. Kevésbé pontosan összeillesztett nagyméretű szobrokkal találkoztunk a Conservatori palota múzeumában és a Capitoliumi Múzeumban (a Vatikáni Múzeumban is!). A két előbbi gyűjteményben csak a mellszobroknak a száma ismét száz-száz körül van. Ezeken szinte csaknem kivétel nélkül — mint legjobban kiemelkedő részletek — az orrok és a fülek sérültek. Némelyik szobron a restaurálás évszámát is feltüntették, a talapzat márványába vésve.

40 A rekonstrukciók és kisebb kiegészítések, csakúgy mint a Vatikáni Múzeum tárgyainál, erőteljesen elütnek az eredeti részektől. Ezt pozitívan kell értékelnünk, mert erénye és nem hibája. Esztétikai szempontból helyes, mert következtethetünk az eredeti formára, s az által, hogy feltűnik, azt is jelzik, hogy nem akarják hamisítás látszatát kelteni. Ki kell emeljük a Capitoliumi Múzeumban Maximus mellszobrát,

41 melyen a mellrész nemcsak teljes egészében kiegészítés, de az még sok darabból ragasztott is, repedezett. Cicero és Ismeretlen herceg az Antóniusok családjából*

2 szobrokon a mellrész modern. Pupienus mellszobra

43 két szoborból lett összekombinálva. Pupienus fejét, s egy másik — nyilván fejetlen — mellrészt dolgoztak össze, s ezzel a megoldással semmiképpen sem érthetünk egyet.

44 Aki Rómában jár, az feltétlenül felkeresi a Colosseumot. Ez alól mi sem voltunk kivételek. A rom-kolosszus végigjárása felejthetetlen élmény turistának, muzeológusnak egyaránt. A folyosók, átjárók, lépcsők és karzatok ötletes rendszere (az épület bármely részéről épületen belül könnyűszerrel el lehet jutni akárhová), bizonysága az antik építészek igen magas fokú technikai tudásának. Tömegszerűségére az összhang, távlatok és erőhatások jellemzőek. Meg kell állapítanunk mégis, hogy a látnivaló a beléptidíj viszonylag magas összegével nincs arányban. Római tartózkodásunk során feltétlenül szerettük volna látni a Gesií templomot. E célból mindennap elmentünk, hátha nyitva találjuk ? Később már naponta kétszer is felkerestük, körbejártuk. Kérdezősködésünkre senki nem tudott felvilágosítással szolgálni, hogy miért van zárva, vagy mikor lehet megtekinteni ? 682