A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Kádár Zoltán: A Debrecenben talált közel-keleti bronz lószobrocska

ban szerepel, a bal oldali viszont guggoló-ülő helyzetben balkezét hasára, jobb kezét ágyékára helyezi, így övét eltakarja. A ló farán levő medaillonokban jobb oldalon egy ágaskodó, pikkelyes farkát befelé csavaró sárkányfigura látható, a baloldalon pedig az előbb leírt poncolással díszített pettyesbőrű állatalak ismétlődik meg, jobb lábát és jobb karját felemelve táncol, bal karját melléhez szorítja —, a tér többi részét vésett mintázat tölti ki. A ló nyaka és a háta között az első marom medaillon felső széle között szinte tükörképszerűen kettévágott ülő alak látható. A ló pofája az orr felett összeszűkülő, a szájrész erősen megnyúlt, a szemek plasztikusan hangsúlyozottak. A fején látható kötőfék az összeszűkülő részen körbefogja a pofát — a pofaszíjat és a homlokszíjat kapcsolja össze — a fül alatt, mindkét oldalt kiemelkedő phalera. Hasán a szőröket ferde rovátkolások jelzik. Lábai lépőállásúak lehettek, a megmaradt végtagokon ornamentális és figurális díszítés: a jobb mellső láb töredékes részein növényi díszítés, a bal mellső lábon álló v. ülő csukottszárnyú rövidcsőrű madár, nagy szemmel. A jobb hátsó lábán a far felé nézőén ugyanilyen madáralak ismétlődik, a bal hátsó lábon levő madár ezeknél nagyobb, fejével a ló hasa felé fordul, a farktollai az előzőkénél hosszabbak, tagoltabban ábrázoltak, a láb szintén hosszabb (gázlómadár?). Az ábrázolt alakok viselete alapján a szóbanforgó bronzszobrocska az ázsiai iszlám művészetének körébe sorolható. Azonban, mint plasztikai emlék — ismereteink szerint — teljesen egyedülálló a mohamedán műtárgyak közt. A IX—

XIV. századig terjedő időszakból ránkmaradt iszlám kultúrkörből származó szobrok közt szereplő lóábrázolások mind lényegesen stilizáltabbak,

1 a XVI—

XVII. századokból figurális ábrázolásokra hozott szigorú tilalom következtében, állatot ábrázoló plasztikai emlék nem maradt ránk,

2 a XVIII—

XIX. századi közel-keleti szobrok pedig egészen más jellegűek.

л Az iszlám területéről való figurális emlékeket, főként miniatúrákat átvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Debrecenben talált lószobron szereplő alakok fej viseletéhez hasonlót már a XI—

XII. századból származó emlékeken láthatunk.

4 Ez a hármascsúcsú fejviselet azonban a XIV. században a leggyakoribb,

5 főként a perzsa emlékanyagban. Valószínűleg látszik, hogy a díszítő alakok valamilyen ünnepi felvonulás részesei, a pettyestestű alak, meg a sárkány mithikus háttérre utalnak

6 de az ábrázolás eszmei hátterét a rendelkezésünkre álló emlékanyag alapján nem tudjuk közelebbről meghatározni. A fentiek, főként a viselettörténeti adatok figyelembevételével a tárgy készülésének idejét a XIV—

XV. századra tehetjük. Igen problematikus a tárgy egykori funkciója — a ránkmaradt iszlám bronztárgyak határozott rendeltetésűek voltak,

7 ennél az emléknél azonban semmi közvetlen nyom sem mutat felhasználásra. Kérdéses az is, hogyan került a tárgy Magyarországra, közelebbről Debrecenbe — valószínűnek látszik, hogy a török hódoltság idején. JEGYZETEK 1 Altalánosságban: Harari, R.: Metalwork after the Early Islamic Period in ,,A Survey of Persian Art" HI. (Oxford—London-New York, 1939) 2466. skk. és VI. 1308. skk. t. Djakonov, M. M.: Bronzovaja plasztika pervih vekov hidzsri (Trudi ot gyela kulturi i isszkusztfo Vosztoka, IV (1947) 157. skk., — D. Egyed E.: A közeikeleti állatplasztikáról) Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei. II (1955. 62. skk.). 2 Vö.: D. Egyed E.: i. m. 66. 3 Uo.: 67. skk. 618